Hírek
Tipográfia

A mezőgazdaság és az ipar által termelt hulladékok és melléktermékek gyakran a talajban és a felszíni vizekben kötnek ki, vagyis szennyezik a talajt és a vízi környezetet. De mi történik akkor, ha ezeket a hulladékokat nem szemétnek, hanem hasznos anyagnak tekintjük?

Kirchkeszner Csaba, a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat nyertese annak lehetőségeit vizsgálja, hogy a hulladékokból előállított bioszén hasznosításával hogyan javítható a talaj minősége és termőképessége.

A szélsőséges természeti adottságok, a környezeti problémák és a túlnépesedés miatt egyre nagyobb termőterületek válnak alkalmatlanná a mezőgazdasági termelésre. A terméketlen földterületek növekedéséhez emellett az is hozzájárul, hogy az agrárium és az ipar által termelt hulladék lerakása, tárolása és végső elhelyezése sokszor a talajon vagy a talajban történik. Mivel ezeknek a termőterületeknek a nagy része a hagyományos talajjavítási technológiákkal már helyrehozhatatlan, új, alternatív módszereket kell keresni. Kirchkeszner Csaba, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hallgatója szerint a megoldás a bioszénnel történő talajminőség-javításban lehet, amely aa leromlott szerkezetű, mezőgazdasági termelésre kevéssé alkalmas talajok víz- és tápanyagháztartását, továbbá mikrobiológiai összetételét hosszútávon javíthatja.

 „A mezőgazdasági hulladékokra és ipari melléktermékekre hasznos anyagként is érdemes gondolni. Kutatásom során ezért gabonahéjból és papíripari szennyvíziszapból előállított bioszén, és kommunális szennyvíziszapból előállított komposzt hatásait tanulmányoztam leromlott szerkezetű talajokon” – mondta el Kirchkeszner Csaba, aki tudományos munkájával elnyerte az innovatív eljárásokat kutató fiatal agrárszakemberek támogatását célzó K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat mesterképzés kategóriájának második helyét.

Ez az innovatív talajkezelési technológia új utat nyithat a fenntartható mezőgazdaság és a környezetbarát hulladékkezelés irányába. Az eredmények azt mutatják, hogy a bioszén alkalmazása időben elnyújtva, késleltetett módon képes a komplex talajjavításra, így egy-egy kezelés hatása több évig megmarad, és kiváló talajminőséget tart fenn. „Az általam kidolgozott és optimalizált technológia révén elérhetővé válik a leromlott szerkezetű, karbonátos homoktalajok minőségének javítása és agrárpotenciájuknak jelentős növelése, továbbá a műtrágya-felhasználás csökkentése. Utóbbinak köszönhetően nemcsak a talajok, hanem a felszíni vizek minősége is javulhat. Ez az innovatív technológia tehát egyszerre nyújthat megoldást a hulladék újrahasznosítására és a talajjavításra is” – mondta el a fiatal kutató.

hírlevél feliratkozás

newsletter

Hipermarketek