Hírek
Tipográfia

2013 januárja óta nem volt akkora az éves infláció mértéke, mint idén szeptemberben. Az élelmiszerárak átlagosan 4,6 százalékkal voltak magasabban ebben a hónapban, mint egy évvel korábban. A főbb élelmiszerek fogyasztói ára az idei év végéig pedig várhatóan tovább emelkedik, aminek okai a rossz időjárás okozta takarmányár-növekedésben, az üzemanyag- és az energiaárak drágulásában, valamint a munkaerőhiány generálta béremelésekben keresendők.

A KSH adatai szerint szeptemberben a fogyasztói árak átlagosan 3,6 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál; augusztushoz viszonyítva átlagosan 0,3 százalékkal nőttek. Utoljára 2013 januárjában volt ennél nagyobb az éves infláció. Az elmúlt egy évben a járműüzemanyagok és a dohányáruk ára emelkedett jelentős mértékben. Az üzemanyagok 14,9, a dohányáruk 7,0 százalékkal kerültek többe, mint tavaly augusztusban, de az üzemanyagok drágulása augusztushoz képest 1,4 százalékponttal lassabb, a dohánytermékeké 0,8 százalékponttal gyorsabb volt.

Az élelmiszerek ára átlagosan 4,6 százalékkal nőtt tavaly szeptemberhez képest, az idén augusztushoz viszonyítva pedig 0,5 százalékkal. Az élelmiszerek súlya számottevő – 25,4 százalék – a lakossági fogyasztásban, így ez jelentősen közrejátszott az emelkedésben.

Az élelmiszereken belül tavaly szeptemberhez viszonyítva az idényáras élelmiszerek – burgonya, friss zöldség, gyümölcs – ára 21,2 százalékkal emelkedett, ezen belül a burgonya 36,5, a friss zöldségek 38,4 százalékkal drágultak. A liszt ára 7,8, a tojásé 7,0 százalékkal magasabb volt szeptemberben, ugyanakkor a cukoré 22,7 százalékkal alacsonyabb. A szeszes italok 3,1 százalékkal drágultak. Az élelmiszerárak szempontjából is fontos szolgáltatás, a teherfuvarozás árszintje 6,6 százalékkal emelkedett. Augusztushoz viszonyítva szeptemberben az élelmiszereken belül a friss zöldség 7,2, a liszt 3,9, az idényáras élelmiszerek 1,6, a tej 0,8, a baromfihús 0,7, a sertéshús 0,6 százalékkal drágult, miközben a csokoládé, a kakaó 1,8 százalékkal olcsóbb lett. 2018 szeptemberéhez képest a kenyér ára nem ­drágult jelentősen, csupán 0,1 százalékos volt az elmozdulás, éves szinten ugyanakkor 3,9 százalékkal nőtt a kenyérféleségek ára. Éves összevetésben nagyobb mértékben drágult a száraztészták és a tartósított húsételek ára is. Előbbinél az éves drágulás 9,7 százalék volt, utóbbi esetében pedig 7,2 százalék. Idén augusztushoz képest a száraztészták drágulása 0,6 százalékot ért el, a tartósított húskészítmények pedig 1,9 százalékot drágultak egy hónap alatt. Érdekes, hogy az elmúlt év szeptemberéhez viszonyítva 2 százalékkal esett vissza a hal ára, az augusztusi hónaphoz képest ugyanakkor 0,4 százalékos volt a drágulás. Hasonló tendenciát mutat az étolaj ára is: éves összehasonlításban 1,4 százalékos volt az árcsökkenés, az idei augusztusi hónaphoz képest viszont 0,9 százalékkal többet kell fizetnünk ezért a termékért. A bolti kávé ára éves és havi összevetésben is csökkent: 2017 szeptemberéhez képest 4,9 százalékkal, augusztushoz viszonyítva pedig 0,9 százalékkal. A tea ára egy év alatt ugyan 2,2 százalékkal nőtt, augusztushoz képest viszont 2,9 százalékos csökkenést regisztráltak.

67180164 xl

 

A takarmányok húzzák a sertés- és a baromfiárakat

Iparági szakértők szerint a drágulás nem áll meg az év végéig, sőt akár 10–12 százalékos áremelkedésre kell számítani a legfontosabb élelmiszereknél. A sertés- és baromfihús ára is nőni fog az év végéig, az okok között pedig hazai és nemzetközi tényezők is szerepet játszanak. Az idei évben több mint 10 százalékkal csökkent a betakarított búza mennyisége. Míg tavaly 5,2 millió tonnát arattak, idén ez csak 4,8 millió tonna volt. Ez egyébként nemcsak Magyarországra, hanem Európa többi részére is jellemző volt, az időjárás sehol sem kedvezett a termésnek. Mindez azt eredményezte, hogy a takarmánybúza- és a kukorica induló tonnánkénti ára is emelkedett, 2017-hez képest 5–10 százalékkal. A takarmányárak emelkedése pedig a sertés- és baromfihús áraira is jelentős hatással van.

A sertéshús termelői árában 70 százalékot képvisel a takarmány, ugyanez az arány a baromfihús esetében 60–65 százalék. A sertéshús esetében a drágulás ütemét mérsékelheti az a körülmény, hogy a sertéstartók a sertéspestisjárvány miatt eredetileg az árak csökkenését várták, de Romániában ugyanezen okok miatt mintegy 100 ezer sertést vágtak le, ami hiányt teremtett az exportpiacokon. Ha megállna a járvány terjedése, úgy az európai készletek visszafoghatnák az áremelkedés ütemét. Ennek ellenére becslések szerint a sertéscomb ára például év végéig 120–130 forinttal kerülhet többe kilogrammonként. A baromfiágazat kilátásai is hasonlóak. A takarmányárak emelkedése mellett ugyanis az olcsó dél-amerikai csirkeimport idei visszaesése miatt a kínálati piac is szűkül: a szalmonellafertőzés miatt idén a tavalyi mennyiség mintegy fele érkezik csupán Európába. Ezen okok miatt idén a baromfihús ára 10–15 százalékkal nő. Azért csak ennyivel, mert az 5 százalékos áfa miatt az európainál nálunk kisebb lesz a drágulás üteme. Tovább romolhat a helyzet, ha a költségek növekedése mellett egy újabb madárinfluenza-járvány még inkább felfelé nyomja az árakat.

 

Tej: az 5 százalékos áfa az átmeneti megmentő

A szakmai szervezetek egyelőre nem számítanak az UHT- és az ESl-tej árának növekedésére, de csak azért nem, mert a jövő év elejétől ezek a termékek is bekerülnek az 5 százalé­kos áfakörbe. Ugyanakkor a tejágazatban is növekedtek a költségek: az energiaárak 38–40, az üzemanyagárak 8–10 százalékkal magasabbak és a bérekre is többet kell fordítani. A nyers tej árát ezért a feldolgozóipar szeptembertől 12 százalékkal, a többi tejtermékekét pedig 5–7 százalékkal emelte, máskülönben a keletkező profit nem lenne elegendő a fejlesztésekre. Ráadásul novembertől további emelésekre lehet számítani, mivel elemi érdek, hogy a tejtermelők se működjenek veszteséggel. Ugyanígy gondot jelent a munkaerőhiány is a feldolgozóiparban, hiszen a magasabb bérek reményében elmennek a dolgozók. Ennek elkerülése érdekében jövőre a betanított munkások és a szakmunkások bérét is emelni kell, ami várhatóan a termékek végső árában is jelentkezik majd.

 

Nem áll meg a liszt drágulása sem

Az aratás utáni 8–9 százalékos lisztáremelés után további, 10 százalékot meghaladó áremelést tartanak szükségesnek a malomipari vezetők, amire az egyre dráguló búza okozta költségnövekedés miatt van szükség. Július óta ugyanis a malmokba kerülő búza még 43 ezer forint körül volt tonnánként, ma pedig már a 60 ezer forintos árat is elérheti. A drágulás azért következett be, mert hosszú idő óta először haladja meg a fogyasztás a megtermelt búza mennyiségét, amit végső soron megint csak a rossz európai időjárásnak tudható be. A drágulás várhatóan végigmegy a termékpályán, azaz a pékek is áremelésre kényszerülnek majd. Ráadásul januártól a minimálbér-emelés és az energiaárak további növekedése miatt vélhetően további drágulás következik.

 

A dráguló fuvarozás is emeli a fogyasztói árakat

S ha mindez nem lenne elég, szeptemberben a fuvarozók szakmai érdekvédelmi szervezetei is bejelentették, hogy azonnali 15–20 százalékos díjemelést tartanak szükségesnek. Ez várhatóan a végső fogyasztói árakat is növeli majd, igaz ennek mértéke különböző lehet termékenként. Az emelést egyrészt az üzemanyagok jelentős drágulásával indokolták a fuvarozók: az irányadó északi-tengeri Brent kőolajfajta ára ugyanis már a hordónkénti 80 dollárt is elérte, jelenleg pedig 77 dollár körül áron kereskednek vele. A dízelolaj ára tavaly óta folyamatosan emelkedik. A fuvardíjak emelésének másik döntő oka, hogy a fokozódó sofőrhiány miatt a fuvarozócégek a bérek emelésére kényszerülnek. Egy nemzetközi fuvarozásban dolgozó kamionsofőr nettó havi fizetése eléri a 400 ezer forintot, de a szakmai szervezetek szerint ez is kevés az elvándorlás megállításához, ezért 20 százalékos béremelésre lenne szükség szerintük.

Szintén a díjak emelését teszi szükségessé a teherautók amortizációjának jelentős emelkedése. A jellemzően saját flottával dolgozó kereskedelmi láncokat és a gyártókat is érinti az üzemanyagárak emelkedése, így a fuvarcégek mellett őket is sújtja a drágulás. A sütőiparban például a teljes termelési költség 15–18 százalékát teszi ki a szállítás, így ők is rákényszerülnek majd a fuvardíjak emelésére. Egyelőre nem tudható, hogy a fogyasztói árak mekkora mértékű drágulását hozza majd a fuvardíjak emelése, de a drágulás ténye biztosra vehető.

 

 

(TERMÉKMIX magazin – 2018. november)

hírlevél feliratkozás

newsletter

Hipermarketek