Kutatás
Tipográfia

Egyetlen csatornaként a piacokon látható csökkenés a napi fogyasztási cikkek forgalmában, ami elsősorban a piacon vásárló háztartások számának mérséklődésével magyarázható.

A GfK legfrissebb, 2016. első félévet elemző Kereskedelmi Analízisek tanulmánya megállapítja, hogy a fogyasztók vásárlási szokásaiban bekövetkezett változások a kereskedelmi csatornák piaci részesedését jelentősen nem befolyásolták.

A diszkontok picit tovább erősödtek az első hat hónapban.

2016 első félévében a napi fogyasztási cikkek piacának értékbeli növekedése meghaladta a 4 százalékot az előző év első hat hónapjához képest. A háztartások FMCG-re fordított bővülő költéseinek hátterében a gyakoribbá váló vásárlások és a minimálisan növekvő kosárméret áll.

A kereskedelmi csatornákban ez az egyre magasabb vásárlói költés a piaci átlaghoz hasonlóan alakult, így a piaci részarányok alakulásában nem hozott szembeötlő változást. A diszkontok némiképp tovább erősödtek és egyedüliként a piacok/utcai árusok csatorna forgalmában következett be – immár többéves trendként érvényesülő – csökkenés.

A piacok – így termelői piacok is – forgalmában az elmúlt években tapasztalható negatív tendenciát, amely eredményeképpen a csatorna piaci részesedése is fokozatosan mérséklődik a napi fogyasztási cikkek forgalmában, alapvetően a penetráció – azaz a piacon vásárló háztartások arányának – csökkenése hozza magával.

A piacot látogatók hányada a 2010-es 72 százalékról a 2015 július-2016 június között eltelt 12 hónapos időszakban 59 százalékra esett vissza – azaz míg hat évvel ezelőtt tízből heten, addig idén már csak tízből nem egészen hatan intézik beszerzéseiket valamely piacon.

Alapvetően a vidéki vásárlók számának megcsappanása okozza a penetráció csökkenését.

A piacra járó budapesti háztartások aránya gyakorlatilag stabil, ugyanakkor a piacok vidéki közönségének hányada fokozatosan – évről évre – mérséklődik.

 

hírlevél feliratkozás

newsletter

trendfm

Hipermarketek

diszkontok