Kutatás
Tipográfia

Átlag felett nőtt az eladás például olyan nagy forgalmú friss termékekből, mint a sajt, gyümölcslé és gyümölcsjoghurt.


„Csökkent a kis boltok bevétele, a nagyoké pedig emelkedett, de csatornánként eltérő mértékben” – mondta el Szűcs-Villányi Ágnes, a Nielsen osztályvezetője.

Lassult az élelmiszerek kiskereskedelmének növekedési üteme az idei első három negyedévben. Mintegy 1 200 milliárd forintos bolti forgalmuk 2016. január-szeptember során 2 százalékkal több, mint a tavalyi hasonló periódusban. 

kocsi

Múlt év első háromnegyed évében még 7 százalékkal emelkedett az eladás tavalyelőtt január-szeptemberhez képest. Többek között ezt állapítja meg a Nielsen Kiskereskedelmi Indexe, amely kilencven felmért élelmiszer kategória eladási adatait tartalmazza.

Mennyiséget tekintve 1 százalékos csökkenést regisztráltak egyik kilenc hónapos időszakról a másikra. Egy évvel korábban még plusz 7 százalék volt ez a mutató.

Az érték szempontjából átlagos 2 százalékot meghaladó mértékben nőtt a boltok bevétele a Nielsen által mért legnagyobb forgalmú húsz kategória felében: sajt (3 százalék), gyümölcslé (6), gyümölcsjoghurt (3), édes keksz (7), kutyaeledel (6), étolaj (8), táblás csokoládé (3), energia- és sportital (6), macskaeledel (8) valamint cukorka (3).

„Figyelemre méltóan változik az egyes bolttípusok piaci pozíciója” – állapítja meg Szűcs-Villányi Ágnes, a Nielsen osztályvezetője. - „Nemzetközi összehasonlításban elaprózott élelmiszer-kiskereskedelmünk zömét közel 15 ezer hagyományos 200 négyzetméteres vagy annál kisebb bolt alkotja. Forgalmuk trendje azonban eltér az általánostól, mert értéket tekintve csökkent a harmadik negyedévben. A többi csatornában viszont nőttek e bevételek: hipermarketekben 2 százalékkal, a szupermarketet és diszkontot magában foglaló 401-2 500 négyzetméteres szegmensben viszont már 4, a 201-400 négyzetméteres boltokban pedig 6 százalékkal”.

Nielsen

hírlevél feliratkozás

newsletter

trendfm

Hipermarketek