Kutatás
Tipográfia

A vásárlás örömének része az izgalom, amit a kedvezményes akciók vadászata okoz, és a magyar fogyasztók közel fele (48%) örömmel szán időt arra, hogy zsákmányt szerezzen, amit egy jó vétel jelent. Ez a vadászat erős ösztönző Európában a fogyasztók 61 százaléka számára, világviszonylatban pedig Észak-Amerika 68 százalékos mutatója a legnagyobb.

Számos fogyasztó szinte akciófüggővé vált, aminek egyik oka lehet, hogy a kiskereskedők továbbá gyártók rászoktatták őket arra, hogy a szokásosnál olcsóbban vegyék meg, amire szükségük van. 

„Mivel kiskereskedők és gyártók intnzíven nyújtanak árengedményeket, kialakítottak a fogyasztókban egy elvárást, amely szerint az alacsony ár lett a mérce, és a fogyasztók egy része megváltoztatta költéseit; egyre inkább odafigyel az értékekre, minthogy a legalacsonyabb árat keresné” – állapítja meg ezzel kapcsolatban Steve Matthesen, a Nielsen kiskereskedelmi területének elnöke. – „Fogyasztók gyakran hajlandók többet fizetni valamiért, ha úgy gondolják, hogy egy termék előnyei ellensúlyozzák az árát. Azért, hogy minél több vevő visszatérjen ehhez a felfogáshoz, a márkáknak túl kell lépniük a fogyasztók elvárásain, és meggyőzően bizonyítani, hogy a magasabb ár jogos”.

Amikor a Nielsen felmérést végzett a kiskereskedelem növekedési stratégiáiról, több mint 30 ezer online válaszadót kérdeztek meg 61 országban, hogy megismerjék, mi bosszantja őket és mi tetszik nekik vásárlásaik során. Feltárta a kutatás, hogy a kiskereskedők mennyire jól elégítik ki a fogyasztók igényeit, amikor pedig a fogyasztók vásárolni mennek, miért választanak ki egy boltot, sok másikkal szemben. Ezen kívül megállapították tizenkilenc kiválasztott terméknél, hogy különböző jellemzőik közül melyek a legfontosabbak a fogyasztók számára. Számba vették azt is, hogy a fogyasztók mennyire vennének igénybe eladótéri pluszszolgáltatásokat, továbbá milyen módon reagálnának áremelkedésekre; azokkal kapcsolatban pedig milyen változásokat, fejlesztéseket tartanának célszerűnek.    

MAGASABB ÁRAKKAL IS LEHET NYERNI

Sok helyen a nyertes kiskereskedők az árskála magasabb vége táján helyezkednek el. Miközben számos fogyasztó ártudatos marad, és jórészt az alacsony árakat kínáló csatornák növekedéséhez járul hozzá. Más fogyasztók viszont azt keresik, ami megítélésük szerint hozzáadott értéket és minőséget jelent. Az USA-ban a Nielsen elemezte a boltok értékben mért forgalmát, és megállapította: két piaci résbe tartozó, nagyon különböző fogyasztókat megcélző csatorna – diszkont valamint bio/gourmet szupermarket - növeli bevételét, és vesz el piaci részesedést a fősodorba tartozó szupermarkettől. Ennél a két csatornánál 2020-ig nagyobb arányú növekedés várható, mint a szupermarketeknél.

Magyarországon a diszkontok és a 401-2 500 négyzetméter közötti, lánchoz tartozó boltok élelmiszer forgalma nőtt átlag felett tavaly, az előző évhez képest. Ezek a trendek megnövelték a nyomást a legnagyobb eladóterű üzletekre, ahogyan általában más országokban is.

Világszerte a fogyasztók újrafogalmazzák saját értékrendjüket, és néhány régióban a prémium szegmens bíztató színfolt lehet. Például Délkelet-Ázsiában tapasztalta a Nielsen, hogy bizonyos prémium kategóriák értékben mért átlagos forgalma kétszer olyan gyorsan emelkedett, mint a fősodorba tartozó termékeké. Kínában hasonló a trend, még nagyobb ütemű növekedéssel.

MEG KELL TALÁLNI A KIELÉGÍTETLEN IGÉNYEKET

Annak ellenére, hogy egy jó vétel kellemes bizsergést okoz, a magyar válaszadók több mint fele (57%) kényszernek, kötelességnek tekinti az élelmiszerek beszerzését, és igyekszik vele olyan kevés időt tölteni, amennyire csak lehet. Itt az európai átlag 38%, a globális viszont 63%.

Mi a helyzet a vásárlás élményével, ami a válaszadók egy része szerint főleg kellemetlen? A kutatás feltárta, hogy jó néhány fogyasztó úgy gondolja, kiskereskedők nem ismerik, és nem is nyújtják azt, amire nekik szükségük van. Globálisan a válaszadók átlag valamivel több, mint fele látja úgy, hogy a kiskereskedők mindig vagy rendszerint megértik az élelmiszerekkel kapcsolatos elvárásaikat (53%).

És hatvannégy ország átlagában 52 százalék mondja, hogy az általuk kedvelt és értékelt árukat, szolgáltatásokat nyújtják a kiskereskedők. Itt a magyar mutató valamivel magasabb.

Világszerte a fogyasztók felénél kisebb része, átlag 49 % véli úgy, hogy fő bevásárlási helyén a kereskedő mindig vagy gyakran kommunikál vele érdemben. Magyarországon a válaszadók 67 százalékának ez a tapasztalata.

Ahhoz, hogy egy kiskereskedő fontos maradjon, és kapcsolata tartós legyen a mindig változó fogyasztói kereslettel, meg kell találnia a kielégítetlen igényeket. Azon kívül olyan termékeket továbbá szolgáltatásokat kell nyújtani, amelyekkel elégedettek a fogyasztók, és újra meg újra visszatérnek.

Üzleten belül különböző szolgáltatásokat világszerte széles körben el lehet érni, és használják is őket. Olyan kényelmi megoldások ezek, amelyek beleilleszkednek a sokmozgásos életstílusba. Melyik szolgáltatásokat kedvelik legjobban a fogyasztók? Ha az összes megkérdezettet nézzük, tízből négyen veszik igénybe a banki szolgáltatást, fast food, illetve készétel kínálatot vagy a gyógyszertárat. Mellettük a fogyasztók kereken egyötöde használná is ezeket a szolgáltatásokat, ha elérhetők lennének. Más szolgáltatások vagy nem annyira elterjedtek, vagy kevesebben használják őket. Ilyen a főzőtanfolyam, orvosi rendelő, szépségápolás és a posta. Ezekben erős potenciál rejlik. Minden negyedik válaszadó használná őket, ha rendelkezésre állnának.

„Többféle funkciót kínálni egy tető alatt értékes pluszt jelent, ha az új üzleten belüli szolgáltatások segítenek vonzani fogyasztókat; hosszabb időt töltenek a boltban és visszatérésre ösztönzi őket. Különösen most, amikor a hagyományos bolt szerepe átalakul, fejlődik” – mondja Matthesen. – „És ezek a plusz szolgáltatások segíthetnek, hogy maximálisan térüljön meg a kereskedelmi cég ingatlan beruházásának költsége. Esetenként persze kereskedők számára jobb, ha szakértő partnerek révén biztosítják ezeket a szolgáltatásokat, mintha maguk próbálkoznának vele”.    

hírlevél feliratkozás

newsletter

BrandFestival

brand

trendfm

Hipermarketek

diszkontok