Kutatás
Tipográfia

A GfK Étkezési szokások felmérése 1989 óta kíséri figyelemmel a háztartások étkezési szokásainak alakulását és változását Magyarországon.

A legutóbbi adatok egyik fő tanulsága az, hogy az árérzékenység, azaz a szűkös anyagi lehetőségek a tudatos táplálkozásra való törekvés ellen hatnak ugyan, az egészségesnek tartott élelmiszerek iránti igény mégis folyamatosan növekszik. A többség étkezési szokásait „normálisnak” nevezi, újra előtérbe került az otthoni főzés és a többség egyre több alkalommal eszik egy nap.

„A magyarok ellentmondásosan viszonyulnak az egészségtudatosság kérdéséhez. Az egészséges életmód igénye folyamatosan jelen van a hétköznapokban, de a tudatos táplálkozásról sokan lemondanak feltehetően vagy azért, mert az anyagi lehetőségeik szűkösek vagy azért, mert a sok egymásnak ellentmondó információt nem tudják, illetve nem akarják értelmezni” – állítja Vella Rita, a GfK ügyfélkapcsolati igazgatója.

A GfK 1989 óta kétévente összeállított Étkezési szokások tanulmányának legutóbbi adatai szerint élelmiszervásárlásnál a legfontosabb szempont továbbra is a jó minőség és az ár. „A jó minőségre való törekvésnek az elsődleges szerepe az egészségtudatosság szempontjából különösen fontos napjainkban, amikor a háztartási kiadások a háztartások költéseinek átlagosan 27 százalékát, azaz közel egyharmadát teszik ki. Ez az arány ráadásul az alacsonyabb jövedelműeknél rendszerint magasabb” – véli Vella Rita.

Az élelmiszerek egészségessége iránti igény azonban határozottan megjelenik – főként – az adalékanyagok (mesterséges színezék, ízesítő, tartósítószer) elutasításában. Ezzel egyidejűleg a fogyasztóknak kevésbé számít a zsír- és a szénhidráttartalom, illetve a biotermékeket is kevesen keresik. Az egészségesség élelmiszervásárláskor elsősorban a nők, a 40 évnél idősebbek, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számára fontos szempont főleg Budapesten, a Nyugat-Dunántúlon és Észak-Magyarországon.

hírlevél feliratkozás

newsletter

trendfm

Hipermarketek