Kutatás
Tipográfia

Mintegy 492 milliárd forintot költöttek a vásárlók boltláncok saját márkás termékeire tavaly. Hat százalékkal többet, mint egy évvel azelőtt.

Ez azt jelenti, hogy amikor a fogyasztók egy boltban élelmiszert vásároltak, száz forintjukból átlag csaknem huszonnyolcat a láncok saját márkás termékeire adtak ki a legutóbbi két év során. Többek között ezt állapítja meg a Nielsen fogyasztói információkat és ismereteket szolgáltató vállalat.

Lelassult a kereskedelmi márkák korábbi évekre jellemző térnyerése. A Nielsen által mért kilencven élelmiszer kategória 1 539 milliárd forintos tavalyi forgalmából ugyanis a láncok márkái 27,7 százalékkal részesedtek. Ez mindössze 0,3 százalékkal több, mint egy évvel azelőtt.

Háztartási vegyi árunál és kozmetikumnál pedig a múlt évi 356 milliárd forintos bevételből kereskedelmi márkákra 18,4 százalék jutott, a tavalyelőtti 18,5 százalék után.

„Ha a bolttípusokban nézzük a láncok saját márkáinak szerepét, akkor szembetűnik, hogy kiemelkedik a diszkont. A csatorna kereskedelmi márkáinak piaci részesedése 70 százalékot ért el az élelmiszerek értékben mért forgalmából, ahogyan egy évvel korábban is” – állapítja meg Szűcs-Villányi Ágnes, a Nielsen osztályvezetője. – „A szervezett láncok nagy üzleteiben szintén stabilan 20, a kis üzleteikben pedig 18 százalék jutott saját márkás élelmiszerekre a legutóbbi két évben. Hipermarketeknél az arány kis mértékben 14 százalékra emelkedett”.

A saját márkás árucikkeket csak egy vállalat vagy egyetlen lánc üzletei forgalmazzák, és általában a cég nevével jelzik őket, mint például Coop, Spar vagy Tesco. Sokszor azonban fantázianevet kapnak a csak egy cégnél kapható saját márkás termékek, például a Sparnál S-budget, a dm-nél Denkmit, stb.

Élelmiszerek közül legnagyobb a kereskedelmi márkák részaránya a boltok tavalyi bevételéből továbbra is állateledelnél (52%), mélyhűtött termékeknél (48%) és reggelire való cereáliáknál (37%).

Legalacsonyabbak a mutatók a következőknél: égetett szeszes ital (13%), édesség (16%) valamint forró ital (19%).

Háztartási vegyi áruk és kozmetikumok közt általában alacsonyabbak a saját márkák részarányai. Legkisebb, 5 százalékos a mutató intim higiéniai termékeknél, majd hajápoló szerek és szájhigiéniai termékek következnek, egyaránt 7 százalékkal, értéket tekintve.

„Itt mutatkozik meg legélesebben, hogy az ár nem jelent ellenállhatatlan vonzerőt a vásárlóknak. Pszichológiai tényezők ugyanis rendkívül fontos szerepet játszhatnak a vásárlók döntéseiben” – mondja Szűcs-Villányi Ágnes. – „Néhány kategóriában a fogyasztók nem akarnak kompromisszumot kötni. Egy globális Nielsen-kutatás feltárta, hogy például kereskedelmi márkák csak kis mértékben hatottak az egészséget és szépségápolást szolgáló termékek bolti eladására, annak ellenére, hogy hozzávetőleg 40 százalékos árelőnyt ígértek. Sőt, fogyasztók nehéz időkben is vágynak alkalmanként kényeztetésre, és így készek prémium árat fizetni kedvenc márkájukért”.

Legmagasabb – értékben mért - piaci részesedést a saját márkás háztartási vegyi áruk és kozmetikumok között a babaápolási készítmények, kéz- és lábápoló szerek, valamint arcápoló szerek értek el, sorrendben 36, 23 és 16 százalékkal.

Itt is a diszkont emelkedik ki a bolttípusok közül: a diszkont láncok saját márkáinak részaránya értékben 60 százalék tavaly; 2 százalékponttal kevesebb, mint egy évvel azelőtt.

hírlevél feliratkozás

newsletter

trendfm

Hipermarketek