Kutatás
Tipográfia

Hazánkban 55 pontra csökkent a fogyasztói bizalmi index a második negyedévben, az első negyedévi 57-hez viszonyítva. De még mindig több mint a 2014-es negyedik negyedév 54 pontja. Szintén csökkenő trend jellemzi összességében a felmért hatvan ország fogyasztóinak bizalmát.

Ugyanis az index globális átlaga az első negyedévi 97 pontról 96-ra csökkent a másodikban. Többek között ezt állapítja meg a Nielsen fogyasztói információkat és ismereteket szolgáltató vállalat negyedévenként végzett felmérése.

Az index három összetevője közül a magyar válaszadók legkedvezőbben saját személyes pénzügyi kilátásaikat ítélik meg. A következő tizenkét hónapra vonatkozó pozitív előrejelzést átlag 22 százalék mondott, az első negyedévi 23 százalék után.

Másik összetevő a vásárlási kedv. Itt azt tárják fel, hogy a megkérdezett a jelenlegi időszakot, figyelembe véve az árakat és saját pénzügyi lehetőségeit, megfelelőnek tartja-e arra, hogy megvegye, amit szeretne vagy amire szüksége van. Ennél a szempontnál a kedvező véleményt képviselő magyar válaszadók első negyedévi 19 százalékos aránya 17-re csökkent.

Változatlan maradt az index harmadik alkotó elemének mutatója: országunkban a munkahelyi kilátásokat jónak a következő tizenkét hónapban a megkérdezettek 13 százaléka látja. Ugyanannyi, mint az előző negyedévben.

Európában harminckét vizsgált ország átlagos indexe a tavaly negyedik negyedévi 76 pont után az idei elsőben 77-re emelkedett, majd a másodikban 79-re. Kedvező az irány, hiszen 2010 óta ez a legmagasabb mutató. De az index még mindig elmarad a 100 pontos, optimizmust jelentő határtól.

Habár az Eurózónát sok gazdasági bizonytalanság jellemezte a legutóbbi hónapok során, földrészünk harminckét országának kétharmadában, szám szerint huszonegyben bizonyultak optimistábbnak a fogyasztók a második negyedévi megkérdezésnél, mint előzőleg. A legnagyobb növekedést Ukrajna érte el hét ponttal, egyik negyedévről a másikra. Ám 48-as indexe így is a világon a második legalacsonyabb, és csak a Dél-koreait előzi meg. Aztán a jelentős növekedés szempontjából következik egyaránt plusz hat ponttal Dánia, Oroszország és Franciaország, majd öt-öttel Csehország és Spanyolország. Említést érdemel a Svájcban, Belgiumban, Romániában és Szlovéniában regisztrált plusz négy-négy pont is.

Németországban, a legnagyobb európai gazdaságban a felmérés tízéves története során az optimizmus határát először az idei első negyedévben érte el az index éppen 100 ponttal, ami aztán a másodikban 97-re csökkent. Az Egyesült Királyságban a mutató 97 pont után 99 lett; és immár a hatodik egymást követő negyedévben tudott nőni.

„Az Egyesült Királyságban a bérek kezdenek nagyobb mértékben emelkedni, mint az árak, közben pedig a hitelkamatok történelmi mélypontra kerültek, míg a munkanélküliség folyamatosan csökken, így mindez együtt pozitívan befolyásolja a fogyasztók bizalmát” – állapítja meg Steve Smith, a Nielsen Egyesült Királyságért és Írországért felelős igazgatója.

Görögországban viszont tizenkét ponttal csökkent, 53-ra az index. Ez a legnagyobb arányú visszaesés hatvan ország között, az első negyedévhez viszonyítva. Európában még erős negatív trendet regisztráltak mínusz négy-négy ponttal Írországban (88-as index) és Olaszországban (53).

Csökkent a fogyasztók bizalma az USA-ban is, hat ponttal, de a 101-es index még mindig optimista szinten maradt. Latin-Amerika viszont a recessziós zónában még mélyebbre került. Hat országban mértek kisebb fogyasztói bizalmat a második negyedévben, az elsőhöz képest. Brazíliában hét ponttal csökkent a mutató, 81-re.

Miközben Ázsia-Óceánia tíz országában mínuszt mértek, Ázsiában nőtt az index Kínában, Indiában, Japánban és a Fülöp-szigeteken. Így erősödött India immár 131 pontos globális vezető pozíciója a fogyasztói indexek rangsorában, és Kína hetedik helye is 107 ponttal.

„Kínában egyre nagyobb a fogyasztók vágya arra, hogy költhessenek, különösen a kevésbé fejlett városokban és az ország mezőgazdasági vidékein” – mondja Yan Xuan, a Nielsen kínai vállalatának elnöke. – „Egyes régiókban magasabb jövedelmek mellett az e-kereskedelem terjedése jelent fontos lépést a háztartások nagyobb fogyasztása irányába. Kelet-Kína vezeti az ország gazdasági átalakulását. Ott legnagyobb a bizalom és a vásárlási kedv online és offline is, ahol egyre jobb az áruválaszték mind hagyományos, mind speciális üzletekben”.  

hírlevél feliratkozás

newsletter

trendfm

Hipermarketek

diszkontok