Általános
Tipográfia

A szakemberek szerint szolid növekedés várható a kereskedelemben. A háztartások még mindig nehéz helyzetben vannak, kérdéses, nő-e a fogyasztásuk.   A nagyobb cégek várhatóan növelik majd bevételeiket idén.

ÉDER TAMÁS, az Élelmiszerfeldolgozók Országos szövetségének elnöke

A szervezet reményei szerint, mivel az idén a kormányzati intézkedések hatására némileg több pénz marad az emberek zsebében egy szolid, nem jelentős pozitív elmozdulás következhetett be az élelmiszer­ipari ágazat belpiaci forgalmában.

A szakember úgy véli, az élősertésre és a félsertésre vonat­kozó áfacsökkentésnek tisztító hatása lesz, bár nem tudja pontosan, hogy a csalók mekkora része hagyja el a termék­pályát, és foglalkozik majd például tőkehús forgalmazá­sával. Mégis úgy gondolja, a transzparensen adózó cégek piaci helyzete javul az intézkedés hatására, ami meglátszik majd a forgalmi adatokon is. Hozzáteszi: reméli, hogy a kormány sertés promóciós programja erősíti a fogyasztók sertéshússal kapcsolatos pozitív érzéseit, aminek hatására növekszik majd a kereslet. Nem kell azonban óriási szá­mokra gondolnunk, örülni lehet, ha 1-2 százalékos növe­kedés várható ettől.

A félsertés áfacsökkentés pozitív hozadékát látva elkép­zelhető, hogy a jövőben más termékek esetében is hasonló lépésre szánják rá magukat a döntéshozók. A szakember szerint erre mindenképpen szükség lenne, hiszen például az alapvető élelmiszerek 10 százalék alatti áfája eredmé­nyezne egy relatíve tiszta piaci helyzetet. Ha azonban továbbra is ilyen magasan tartják az adót, akkor az „felhí­vás tangóra” az áfacsalók számára.

Továbbra is rossz eszköznek tartja a népegészségügyi ter­mékadót, mivel a kívánt célt nem lehet azzal elérni, ugyan­akkor egyes ágazatok számára jelentős tehernövekedést jelentett az intézkedés, aminek sok felszámolt munkahely lett az eredménye. Szerinte az intézkedés egyébként is diszkriminatív, hatástalan és rossz üzenettel rendelke­zik, mivel egyes termékcsoportokra vonatkozik, míg más, hasonló tulajdonságúakra nem. Mint hangsúlyozta: a só- és cukorfogyasztás ennek hatására érdemben nem változott, és ez a jövőben sem várható ettől az intézkedés­től. Ehelyett átfogó életmódváltást ösztönző felvilágosító programokra lenne szükség.

 

VÁMOS GYÖRGY, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára:

A szakember szerint ebben az évben kismértékű bővülés várható a fogyasztásban, csakúgy, mint a tavalyi évben. Erre főként a GDP alakulásából és az infláció mér­tékéből lehet következtetni. Míg 2013-ban 0,5-1 százalékos növeke­dést tapasztalhattunk, idén ennél kicsit nagyobb bővülésre, 1-1,5 százalékosra számíthatunk. A növekedés nem lesz minden területen egyenletes. A háztartásoknak az utóbbi években rengeteg terhük volt, a devizahiteleken keresz­tül a számlatartozásokig, így kérdéses, hogy a fogyasztá­suk növekszik-e. A kisvállalkozások szintén még mindig nehéz helyzetben vannak. Jellemzően a nagyobb cégek azok, akik növelni tudják majd bevételeiket idén.

A fogyasztás alakulására több tényező hat majd: ilyen a már említett GDP, a bérkiáramlás alakulása, illetve befo­lyásolja az infláció, ami várhatóan idén alacsonyabb lesz, mint tavaly. Feszültséget okozhat a forint árfolyam, ha például az euró háromszáz forint fölött marad. Ezen kívül meg kell említeni a devizahiteleseket, akik még mindig nehéz helyzetben vannak, és emiatt kevesebbet fogyasz­tanak. A kisvállalkozások kereskedelmi piacot veszítettek (lásd trafiktörvény), valamint az online kassza is plusz költ­séget jelent, ami nem könnyű helyzetbe sodorta őket.

A legnagyobb változás azoknál az ágazatoknál lesz tapasz­talható, ahol nagy visszaesés volt a tavalyi évben a fogyasz­tásban. Ez okozhatja azt, hogy gyorsabb lesz a növekedés több területen is, például az iparcikkek piacán.

Az élelmiszerpiac sokkal nehezebb helyzetben van, hiszen az elmúlt évek drágulása visszafogta ezt a szegmenst. A 2007-ben indult válság miatt a mezőgazdasági alapanya­gok folyamatosan drágulnak. Ezen a piacon éppen ezért kisebb növekedésre lehet számítani az átlagnál. A kisebb élelmiszeripari cégeknél pedig még a forgalom csökkenése is elképzelhető.

 

ANTALFFY GÁBOR, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetségének elnöke:

A szakember szerint a kisvállal­kozásokat leginkább az foglalkoz­tatja mostanában, hogyan tudnak helytállni a pénztárgép csere tör­ténetben – ez meghatározhatja, hogyan alakul számukra az idei év. Sokan úgy reagáltak, hogy ez a változás már túlságo­san megterheli őket, és emiatt bezárják a boltot. Mivel nagy feszültséget okozott körükben a rendelet, a szer­vezet fórumokat tartott számukra, hogy eleget tudjanak majd tenni a pénztárgép cserének, és ne veszítsék el az állami támogatást. A rezsi csökkentése jót tesz a keres­kedelmi várakozásnak. Már eddig is az volt a tapasztalat, hogy az emberek bátrabban adósodtak el és többet vásá­roltak. A forint hektikus hullámzása viszont visszaveti a pozitív hangulatot, ami eddig uralkodott. Mivel nagy a bizonytalanság, ezért nehéz megjósolni, hogyan ala­kul az idei év, de nagy valószínűséggel a pozitív várako­zások győzedelmeskednek. Ez látszott már a karácsonyi forgalmon is, és erre támaszkodva várhatunk előrelépést az idei kiskereskedelmi bevételekben.

Az, hogy mekkora összegek maradnak meg a kisvállal­kozásoknál, nem lehet előre megjósolni. A boltok szá­mában várható csökkenés, hisz a piac nem képes ennyi rentábilis vállalkozást eltartani. A piaci versenyt nem fogják bírni a kisvállalkozások, hiszen ki kell termelni a nyereséget, ami a megélhetést biztosítja. Egy nagyvál­lalat megteheti, hogy veszteséges két évig, egy kis cég viszont mindenképp pozitív eredménnyel kell, hogy zár­jon, hiszen a tulajdonosoknak valamiből meg kell élniük.

A gyengülő forint a turizmus területén működő cégek­nek jót tesz, ebben a szektorban ez pozitívumnak tekinthető. A szövetség szeretné, hogy a vendéglátásban működő vállalkozások is fejlődjenek, ehhez az uniós for­rások rendelkezésre állnak majd.

A kis cégek az idei évben még nehezen tudják kiter­melni annak a költségeit, hogy növelni tudják a mun­kavállalói létszámot. Az elmúlt időszakban inkább arra törekedtek, hogy megtartsák az alkalmazottakat, emi­att viszont most az a cél, hogy utolérjék magukat és visszatermeljék a mínuszokat, csak utána fognak bőví­tésen gondolkodni.

 

LUKÁCS LÁSZLÓ, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója:

Nehéz megjósolni most, hogy milyen árbevétel lesz a tejágazatban 2014-ben, mivel a piaci előrejelzések igen labilis piacalakulást mutatnak. Talán az egyik támpont, hogy 2013-ban magas árszínvonalon működött a piac, amit már tovább növelni nehéz lesz idén. Természetesen jelentős tényező az Euro/Forint árfolyam alakulása is, illetve az, hogy meddig tart ki a keresleti piac a tejtermé­kek világkereskedelmében. A szakember véleménye sze­rint összágazati árbevétel tekintetében stagnálásra lehet számítani a tavalyi 15 %-os növekmény után.

A külkereskedelmi egyenleg tekintetében a várakozás, hogy az elmúlt két év tendenciájához hasonlóan 2014- ben is javul az egyenleg és egy kis szerencsével (no, meg exporttámogató €-árfolyam alakulással) tíz év passzívum után az ágazatban átfordulnak € alapon számolt aktí­vumba. Ez azt jelenti, hogy az import 300 milló € alatt, az export 300 millió € fölött alakul majd.

A szakmai szervezet reményei szerint a 2011 óta foly­tatott tejfogyasztást népszerűsítő közösségi marketing tevékenységük 2014-re olyan fázisba ér, ami már érdemi növekedést eredményezhet a tejtermék fogyasztás tekin­tetében. Ehhez hozzájárulhat az EU promóciós támo­gatási pályázaton való sikeres részvételük, valamint a kiskereskedelmi szereplőkkel megkötni tervezett együtt­működési megállapodásaik.

 

(Termékmix, 2014. február)

hírlevél feliratkozás

newsletter

trendfm

Hipermarketek