Általános
Tipográfia

Újra nőtt Magyarországon a fogyasztói bizalmi index: a negyedik negyedévi 63 pont kettővel több, mint a harmadik negyedévben. Ezzel ahhoz a huszonhat országhoz tartozunk, ahol emelkedett a mutató, míg a további harmincöt vizsgált országban változatlan maradt vagy csökkent. Többek között ezt állapítja meg a Nielsen fogyasztói információkat és ismereteket szolgáltató vállalat globális kutatása.

Hazánkban a tavalyi első negyedévihez képest figyelemre méltóan, nyolc ponttal növekedett az index a negyedik negyedévi 63-ra.

Ha megnézzük az index három összetevőjét, a magyarok legnagyobb aránya az anyagiakkal kapcsolatban optimista; a válaszadók 27 százaléka látja személyes pénzügyi helyzetét kisebb-nagyobb mértékben jónak a megkérdezést követő tizenkét hónap során. Arányuk három százalékponttal nagyobb, mint a harmadik negyedévben.

Szintén három százalékponttal többen tartják a munkahelyi kilátásokat többé-kevésbé jónak egyik negyedévről a másikra; mégpedig a magyar válaszadók 17 százaléka.

A magyarok vásárlási kedvénél korábban növekedést tapasztaltak, ami most megállt A válaszadók harmadik negyedévihez hasonló aránya, 21 százaléka tartja a jelenlegi időszakot megfelelőnek arra, hogy megvegye, amire szüksége van; figyelembe véve az árakat és saját pénzügyi lehetőségeit.  

„Amikor a fogyasztók bizalma egyre nagyobb, azt rendszerint tükrözi az élelmiszer-kiskereskedelem növekedése is” – állapítja meg Szűcs-Villányi Ágnes, a Nielsen osztályvezetője. – „Hazánkban mennyiséget tekintve a forgalom 2008-ban kezdett csökkenni hat éven keresztül negyedévről negyedévre, és majd csak 2014-ben kezdett újra emelkedni, és azóta a kedvező trend folyamatos. Sőt, a magyar élelmiszerboltok bevételének növekedési aránya Európában bekerült a legjobb három közé a legutóbb felmért hat negyedév során”.

A világ régióit tekintve, pozitív trend egyedül Európában jellemzi a fogyasztók bizalmát, ha összehasonlítjuk az első negyedévi átlagot a negyedikével: földrészünkön ugyanis az átlag 77 pont után 81 lett. Ázsia-Óceánia középértéke változatlanul 107. A többi régió pedig kisebb átlagos bizalommal zárta az évet, mint amekkorával kezdte. Így összességében a vizsgált hatvanegy ország 97-es globális indexe két ponttal kisebb a harmadik negyedévinél, és ugyanakkora lett, mint év elején.

Földünk legnagyobb gazdaságai közül a negyedik negyedévi indexek: Kína 107, Egyesült Királyság 101, USA 100, Németország 98 és Japán 79.

„Múlt évben a bizalom szintjének eltérései kifejezik azt a sokféle szempontot, ahogyan a fogyasztók érzékelik a gazdasági élet eseményeit saját régióikban és globálisan” – állapítja meg Louise Keely, a Nielsen szenior elnökhelyettese, a Nielsen holdinghoz tartozó, fogyasztói kereslet változásait kutató Demand Institute elnöke. – „Sok fejlődő piac lassan növekszik, habár nem mindegyik, és ennek megfelelően különböznek a bizalom trendjei. Az európai fogyasztók összességében viszonylag rugalmasak maradtak, annak ellenére, hogy folytatódik a gazdaság bizonytalansága. Ugyanakkor a világgazdaság viszonylag derűs pontja az USA, ahol a fogyasztók óvatos optimizmussal tekintenek közeljövőjükre”.

Befolyásolják a vásárlási kedvet az emberek aggodalmai is. Például soha nem látott magas arányt ért el Észak-Amerikában és Európában az olyan fogyasztók az aránya, akik a terrorizmust tartják első vagy második legnagyobb gondjuknak; 27, illetve 22 százalék. Ezek a mutatók mindkét régióban magasabbak, mint a gazdaság miatt érzett aggodalom esetében.

Magyarországon a válaszadók 13 százalékának első vagy második fő gondja a terrorizmus. Ez a szám hét százalékponttal nagyobb, mint a harmadik negyedévben. Kiemelkedik a felmért országok közül Törökországban a negyedik negyedévi 56%; növekedés szempontjából Izrael (43% +24 százalékpont a harmadik negyedévhez viszonyítva), Egyesült Királyság (32% +11 pont) és az USA (29% +15 pont).

Bevándorlást említettek első vagy második legnagyobb gondjukként kiemelkedő mértékben az USA mellett az érintett közép-európai és skandináv országok válaszadói. Arányuk az USA-ban (32% +26 százalékpont a harmadik negyedévivel szemben). Európában említést érdemel a válaszadók magas aránya miatt Csehország (36%), Svédország (28%), Németország (27%), Ausztria és Norvégia (26-26%), Svájc (22%) valamint Finnország (21%). Ezek a mutatók általában jelentős növekedést jeleznek.

Magyarországon fordított a trend. Nálunk ugyanis a harmadik negyedévben csak a munkahelyek biztonsága miatt aggódtak többen (27%), mint a bevándorlás miatt, (21%). Viszont az utolsó negyedévben hátrább került a bevándorlás a negyedik helyre a fő gondok legutóbbi rangsorában, 18 százalékos említéssel. Megelőzi az adósság (22%) mellett a munkahelyek biztonsága (21%) és az egészség (20%) is.

„Terrorizmus és bevándorlás miatt a fogyasztók aggodalmai azokban az országokban nőttek, amelyeket leginkább érintettek a kapcsolódó események az utóbbi időben” – mondja Louise Keely. – „Továbbra is figyeljük azokat a hatásokat, amelyeket ezek a demográfiai és politikai jelenségek esetleg gyakorolnak a fogyasztók vásárlásaira. Általában jelentős és váratlan események tudnak legtöbbet ártani a fogyasztóknak”.

Gazdasági válságban látja saját országát világszerte a válaszadók átlag több mint fele (55%), Európában átlagosan 64, Magyarországon pedig a megkérdezettek 67 százaléka.

Azok az országok, ahol a válaszadók több mint 90 százaléka szerint van országa gazdasági válságban, a következők: Venezuela (96%), Ukrajna (95%) és Brazília (93%). Legkisebb, 40 százalék alatti az arány pedig Kínában (29%), Csehországban (33%), Dániában (34%), Új-Zélandon (37%) valamint Németországban (38%).

hírlevél feliratkozás

newsletter

trendfm

Hipermarketek