Trend
Tipográfia

Aki huzamosabb ideje jelen van az üzleti életben, valamelyest meg tudja becsülni, hogy egy aktuális „felhajtás” maradandó lesz-e, vagy hamarosan feledésbe merül. Mindenesetre sem a gyártók, sem a kereskedelmi vállalatok nem engedhetik meg maguknak, hogy figyelmen kívül hagyják az éppen aktuális trendeket.


A SIAL párizsi élelmiszeripari kiállításon bemutatott termékek helyet kaptak a „SIAL Innovation Global Food Trends&Innovations Book – Répertoire des Tendances et Innovations Alimentaires Mondiales” katalógusban. A Kantar TNS piackutatói elemezték a kiadványban bemutatott innovációkat, és kísérletet tettek arra, hogy ezeket hozzá­rendeljék a mindenkori trendekhez.

Egy általános és kijózanító megállapítás: 10-ből 6 fogyasztó szívesen fedezi fel az élelmiszer kínálat új darabjait, azonban az ilyen termékek kétharmada három év elteltével el is tűnik a polcokról.

Ebben az évben a Kantar 14 ország termékeit elemezte, az áttekintésben országokon átívelő általános trendeket találhatunk és természetesen olyanokat is, amelyek túlnyomórészt egyetlen országot, vagy régiót érintenek.

Az eredetiség, a helyi eredet és a hagyományos ízlésvilág világszerte nagy népszerűségnek örvend. Mindenesetre ezen a területen is akadnak különbségek, mivel ezek a trendek Oroszország, a Közép-Kelet vagy Délkelet-Ázsia fogyasztói számára nem játszanak olyan fontos szerepet. Fő, hogy a termék legyen ízletes és megengedhető egy kis luxus is. Ez az érv az oroszok 83%-a számára döntő fontosságú.

A Food Art elnevezés azt hivatott kifejezésre juttatni, hogy az élelmiszerek is ki vannak téve bizonyos divathullámoknak, legyen szó a csomagolásról, a szokatlan összetevőkről vagy az adalékanyagokról. A német fogyasztók kivételével (mindössze 45%) a legtöbb fogyasztó kedveli az ilyen divatos trendeket.

Ebből a szempontból a legkíváncsibbak a Közép-Keletről származó fogyasztók (71%), őket követik a francia (64%) és a spanyol (63%) vásárlók.

Azonban, ha egy termék esetében nem fedezhető fel kapcsolat az adott kultúrkörrel, ahonnan származik, kétségek és elutasítás kísérik útját. Ez az oka annak, hogy az ázsiaiak számára például nem szokatlan tengeri hínárt, vagy rovarokat fogyasztani, ám ez a legtöbb európai számára szóba sem jöhet. A kínaiak és az európaiak azonban egyaránt előszeretettel fogyasztják a hagyományos fogásokat, amelyek garantálják a termék eredetét és az ismerős ízvilágot.
Ez a trend furcsa módon nem akadálya az innovációknak, éppen ellenkezőleg.

Félelem és ellenőrzés

A fogyasztók manapság kétszer is megnézik az élelmiszereket fogyasztás előtt. Háromból két fogyasztó aggódik az egészségéért, és tart a rossz vagy veszélyes élelmiszerektől. A vevők 63%-a tudni szeretné, hogy az adott termék honnan származik. Ez az igény érvényes Ázsiára, Franciaországra, Oroszországra, és különösen jelentős a Közép-Keleten (70%). A kínaiak 93%-a fél, hogy a nem megfelelő, vagy szennyezett termékek árthatnak az egészségének. Délkelet-Ázsiában manapság a fogyasztók 85%-a tanulmányozza a csomagolt árucikkek összetevőinek listáját.
A SIAL-on prezentált termékek közül jó néhány QR-kóddal volt ellátva, amely pontos ellenőrzést tesz lehetővé. Franciaországban, Németországban, Spanyolországban, Oroszországban és jó néhány ázsiai országban a fogyasztók kétharmada előnyben részesíti a jól ismert helyi gyártókat. Nagy-Britanniában és az USA-ban ez a szempont csupán mindössze a vásárlók felénél játszik szerepet.
A helyi gyártók és farmerek támogatása Kína (77%), Oroszország (47%) a Közép-Kelet (41%) és Franciaország (40%) fogyasztói számára fontos.  

trend francia

Tiszta lelkiismeret   

Ehetünk egy jót, és közben kímélhetjük a bolygónkat is? Lehetséges, hogy az ember „humánus” az állatokkal szemben, emellett korlátozza a környezetre gyakorolt befolyását, anélkül, hogy feláldozná az étkezés nyújtotta élvezetet?
Az élelmiszerek pazarlása manapság már mindennapos téma: a fogyasztók 85%-a számára (Oroszországban ez az arány 66%) fontos szerepet játszik. A legtöbb vásárló (81%) azon a véleményen van, hogy a gyártóknak sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie arra, hogy környezetkímélő módon állítsák elő az élelmiszereket. Délkelet-Ázsiában ez az arány 90% fölött van, Franciaországban 86%, Spanyolországban pedig 82%.
Az eladatlan termékek egyre ritkábban landolnak a szemétben, ehelyett a vállalatok eladományozzák azokat.
A vásárlók 77%-a azt nyilatkozta, hogy azokat a termékeket részesítené előnyben, amelyek előállítása során figyelembe veszik az állatok érdekeit. Európában a kezdeményezés támogatóinak aránya 81 és 87% között mozog.

Szavak és tettek

Azonban e téma esetében is jelentős különbség van a szavak és a tettek között, mivel jó néhány országban a környezetvédelmi szempont a termékek kiválasztásánál még mindig az utolsó helyen áll.
Európában is hasonló helyzettel szembesülünk: Franciaországban, Kínában és Nagy-Britanniában a környezetvédelem a 14. és a 15. helyen áll. Az első helyeket az élvezet, az egészség és a convenience birtokolja, a tartósság csak ezután jön, „elhanyagolható” címszó alatt. trend nemet

IoT: „A dolgok internete”

Mi a helyzet a folyamatos vitával „a dolgok internetéről”, valamint a határtalan lehetőséggel, mindent mindennel és mindenkivel összekötni? Természetesen ezek a technológiák is jelentős hatást gyakorolnak az élelmiszereinkre, és ez a hatás előreláthatólag egyre nagyobb lesz.
A fogyasztók a neten kapcsolatba léphetnek számtalan márkával, termékkel és kereskedővel, emellett számtalan más lehetőség is a rendelkezésükre áll. Mindenesetre az élelmiszerek és az italok világa még lemaradásban van ezen a területen. Aki a turisztikai szolgáltatások iránt érdeklődik (54%), vagy autót keres (45%), természetesen fontos információforrásként használja az internet által nyújtott lehetőségeket. Az élelmiszerek esetén ez az arány mindössze 26%. A felhasználók leggyakrabban receptek után kutatnak az interneten, ez 10-ből 8 fogyasztóra igaz. Ezen kívül azonban az internetezők véleményt és tapasztalatokat is cserélnek a különböző élelmiszermárkákról. A közép-keleti régióban ezen felhasználók aránya 62%, Ázsiában pedig 60%. Európa ebben a tekintetben inkább visszafogott, Spanyolország 34%-kal az élmezőnyben jár, 20%-kal a németek, britek, és a franciák a sereghajtók.

Ételek a 3D nyomtatóból

Hogyan és hol használják a fogyasztók az internetet élelmiszerek vásárlására? A Kantar elemzői Kína esetében 86%-ot mértek, ezt a számot valószínűleg a Walmart tornázta fel. A világ legnagyobb élelmiszerkereskedője mindent megtesz annak érdekében, hogy meghódítsa ezt az óriási piacot. Németország viszonylag szerényen, 30%-kal büszkélkedhet. Itt nem a piaci részesedésről van szó, hanem arról, hogy a fogyasztók hajlandóak-e az internetet élelmiszerek vásárlására használni. Manapság bárki szinte bármilyen termékről informálódhat, sőt, még az a lehetőség is fennáll, hogy a vásárlók saját ízlésüknek megfelelően állítsanak vagy állíttassanak elő egy terméket. Ebben lehet segítségükre a 3D nyomtató. 10-ből 4 fogyasztó azt nyilatkozta, hogy szívesen használna ilyen eszközt.

Kapcsolatok

A kínai fogyasztók 49%-a azt nyilatkozta, hogy szívesen összekötné egymással konyhai eszközeit. Délkelet-Ázsiában ez az arány 45%, az európaiak ezen a téren is visszafogottak. Franciaország (11%) és Németország (8%) között csak árnyalatnyi különbség van. Ha képesek lennénk a 3D nyomtató segítségével olyan élelmiszereket előállítani, amelyek támogatják az egészséget, akkor természetesen erőteljesebb lenne a hajlandóság, hogy a vevők használják ezt a technológiát.

 

Fontos a származás

Sok fogyasztó szeretné tudni, honnan származik a termék, amelyet fogyaszt. Ez az igény az áru összetevőire is vonatkozik. A QR-kódok pedig még ennél is többet tudnak. A fogyasztó tájékozódhat a kalória- és zsírtartalomról, összeférhetetlenségről, valamint a vegetáriánus és vegán sajátosságokról. A lehetőségek itt korlátlannak tűnnek.

 

 

(TERMÉKMIX - 2016 decemberi szám)

 

forrás: LP International

hírlevél feliratkozás

newsletter

BrandFestival

brand

trendfm

Hipermarketek

diszkontok