Kereskedelem
Tipográfia

Nem ünnepli mindenki a bérmegállapodást: sokan beszélnek durva áremelésekről, elbocsátásokról, bedőlésekről a lépés kapcsán. Sok kis üzletet már az idei év eleji béremelés is meghurcolt – bejönnek-e a jóslatok jövőre?


2016-ban is emelkedett a fizikai dolgozók bére 11 százalékkal, és már ez a növekedés is megroppantott sok céget. 2016. első félévének végére a boltok, áruházak – a kiskereskedelmi értékesítőhelyek – száma 2400-al csökkent, a Központi Statisztikai Hivatal legújabb adatai szerint. Ezen belül azonban a kisboltok száma több mint kétezer-hétszázzal lett kevesebb.
A nagy áruházláncok tere viszont folyamatosan nő. Nagyon sok kérdést vet fel az újabb emelés és a végkicsengés nem biztos, hogy hurráoptimista.

Nem elég az öt százalék

„Nagy kompromisszumok árán volt csak megvalósítható a bérmegállapodás, amely mindenkit érint, csupán más és más hangsúllyal: másképpen egy élelmiszerüzletet és másképp egy játékboltot” – mondta el lapunknak Vámos György az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára.
 „Az öt százalékos járulékcsökkentés egyszerűen nem fedezi a többletterheket. Egy vállalkozónak ugyanis ki kell termelnie a béremelést és a megemelt bérterheket is, ez az együttes költség­teher, amit ki kell gazdálkodni. A járulék­csökkentés, nem elégséges ahhoz, hogy ellensúlyozza a tehernövelést” – mondta el az OKSZ főtitkára.  
Vámos György elmondta, hogy nagy tehertétel az emelés a vállalkozásoknak, de a kicsiket sokkal komolyabban fogja érinteni: ők vannak nehezebb helyzetben. „Nem feltétlenül kell viszont bezárni egy kisboltnak, bár kevés a lehetőségük, de valami maradt, amivel jelentős részük meg fogja tudni oldani a helyzetet” – fogalmaz Vámos György. „Van mozgástér, de minél kisebb a cég annál kevesebb” – tette hozzá.
A szakember a fogyasztás növekedésével kapcsolatban is óvatosságra int: elmondása szerint az mindenképpen igaz, hogy fogyasztásnövekedést hoz a bérnövekedés, de azt még nem tudhatjuk hová fognak költeni az emberek.

Egyelőre kivárnak a cégek

Az általunk megkérdezett cégek döntő többsége egyelőre nem kívánt nyilatkozni abban a kérdésben, hogy hogyan érinti árpolitikájukat, és munkaerő-gazdálkodásukat a minimálbér emelése. A kereskedők óvatosak a szezon előtt bármit is állítani az áremelésekről – hiszen az jelentős bevételkiesést is okozhat. „Alapjában véve nem bánjuk a dolgot, mert így tud a magyarok életszínvonala emelkedni. Cégünk működésén változtat a béremelés, annyiban, hogy igyekszünk azt még hatékonyabbá tenni. Ez most jó kényszer a változtatásra. Elbocsátást nem tervezünk, hanem több munkát ugyanennyi dolgozóval, az emberség megtartása mellett. Áremelést viszont kénytelenek leszünk végrehajtani 5-10 százalék mértékben” – mondta el Sós Árpád a hódmezővásárhelyi Flamand Pékáru Kft. ügyvezetője.

Nem biztos az áremelés

Sok helyről elhangzott az is, hogy versenyképesek leszünk a régióban az emelés által. „Önmagában attól, hogy emelkedni fognak a minimálbérek, még nem fog javulni a versenyképesség. A versenyképességnek számos összetevője van, javulásához arra lenne szükség, hogy az oktatás, egészségügy és egy sor más versenyképességi tényezőben legyen előrelépés. Szükség lenne például a bürokrácia, vagy az ÁFA széleskörűbb csökkentésére. Kevésnek mutatkozik az, hogy csökkentjük a társasági adót és a járulékokat” – mondta el.
A főtitkár szerint nem lehet egyértelműen azt állítani ugyanakkor, hogy minimálbéremelés miatt árat fognak emelni a cégek. Aki rákényszerül, hogy árat emeljen, versenyhátrányba kerül, és elképzelhető, hogy csökkenni fog a forgalma. 2017-ben már az infláció emelkedésével kell számolni. „A kereskedők egyelőre most még számolnak, azt vizsgálják, hogy költségeiket milyen mértékben emeli meg a minimálbér – mondta el és még hozzátette, hogy a várható béremelések mellett is számolni kell a hazai munkaerő elvándorlásával a nemzetgazdaság számos területén.”

 

(TERMÉKMIX - 2016. decemberi szám)

hírlevél feliratkozás

newsletter

trendfm

Hipermarketek

diszkontok