Kereskedelem
Tipográfia

Egy friss felmérés szerint már nem csak az idősebbek és a középkorúak, hanem egyre több fiatal vásárol ezen a hagyományos módon. A piacok ­elsősorban a friss áruk, a helyi termelők és a kapcsolatteremtés, a közösségi ­élmény az „ismerős árusok” miatt keresettek.

Nyugati trendek és előrejelzések szerint a hiper- és szupermarketek a jövőben sokkal több közösségi funkciót fognak betölteni – az üzletek lesznek az új piacok. Itthon azonban újra népszerű ez a hagyományos bevásárlási forma, ahol egyelőre egyszerűbbnek tűnik a kapcsolatteremtés, de persze nem csupán ez az érv dominál. Az okok nem körmönfontak: Magyarországon is egyre inkább beépül az életvitelbe az egészség- és környezettudatosság, a helyi, friss és szezonális termékek iránti kereslet, és ennek elsődleges propagálói a fiatalok. Emellett a piacok nem csupán rutinvásárlást, hanem sokszor kulturális élményt is jelentenek.

Az Arvalicom Kommunikációs ügynökség felmérésében, arra a kérdésre, hogy hova szeretnének inkább járni a fiatalok, már 83% szavazott a piacokra és csak 14% a szupermarketekre.

Adataik szerint a vásárlók átlagosan havi 1-2 alkalommal térnek be egy piacra, 30%-uk hetente ejti útba, a leglelkesebbek pedig hetente akár 2-4 alkalommal is ellátogatnak, közöttük egyre több a fiatal. Az okok mögött nagy részben az egészségtudatos életmód terjedése áll. Ennek alappillérét a jó minőségű termékek, zöldségek és gyümölcsök fogyasztása adja a rendszeres mozgás mellett. Ilyen portékákat a piacról könnyű beszerezni, ahol gyakran jóval nagyobb a választék, több kereskedő különböző árucikkeket ajánl, és termelői áruk is vannak. Ráadásul a felmérés szerint a fiatalok 71%-a már hetente többször is fakanalat ragad, ellentétben a nemzetközi trendekkel, ahol visszaszorulóban az otthoni főzés.

„A választék és a hangulat a kulcs. A piac ereje a kifogástalan áruiban rejlik, legyen szó akár halról, zöldségről vagy gyümölcsről. Emellett sokan keresik  a termelői mézeinket, friss háztáji baromfihúsainkat, lekvárainkat, hús- és kézműves sajtkülönlegességeinket” – mondta el Kiss Ferenc, a Fény utcai Piac ügyvezetője.

„A piacok, a piacra járás és ott vásárlás reneszánszát éli. A fiatalabbak éppen most fedezik fel, hogy milyen bőséges lehetőségeket tartalmaz számukra a kereskedelemnek ez a területe” – fogalmaz Lancz Tibor, a Lehel Csarnok vezetője.

Nagycsarnok – A turisztikai attrakció

A Fővárosi Önkormányzat Csarnok és Piac Igazgatósága (CSAPI) üzemelteti a Főváros tulajdonában lévő piacokat, vásárcsarnokokat és egyéb kereskedelmi egységeket. A piacok közül az egyik a Vámház körúti Vásárcsarnok, ami Budapest elsőszámú vásárcsarnoka.

A Nagycsarnok klasszikus élelmiszerpiac, ám az élelmiszeren kívül megtalálhatóak azok a dolgok is, amik elengedhetetlenek a háztartásban. Alapterülete hozzávetőlegesen 11 000 m2. Három szinten, nagyjából 21 000 m2 összterületen közel 250 árusítóhelyen várják a látogatóikat. Az épület a 4. legnépszerűbb turisztikai célpont Budapesten. Minden, a helyhez kapcsolódó fakultatív programlehetőséget nagy érdeklődés övez, amilyen a Nemzeti Napok, a Hungarikum Utca, vagy a Kóstoló Programok.

„Vásárcsarnokunkban kaphatóak pékáruk, cukrászati termékek, zöldség, gyümölcs, hús- és hentesáru, hal, méhészeti termékek, aszalványok, ízesített és natúr magvak, hüvelyesek, tejtermékek, savanyúság, tartós élelmiszerek, fűszerek, bio termékek, palackozott italok, tisztító és illatszerek, illetve különféle népművészeti tárgyak, szuvenírek, háztartási felszerelések. A Nagycsarnok legnagyobb húzóereje a széles választék és a frissesség mind a zöldség-gyümölcs, mind a hús- és hentesáru, mind pedig az egyéb élelmiszer jellegű áruk tekintetében. Bármilyen különlegesség könnyen beszerezhető, évszaktól és szezontól függetlenül. Az árak ennek ellenére korántsem magasabbak, mint a többi belvárosi piacon, és az épület szépsége plusz kuriózum az ide látogatók és itt vásárlók számára” – mondta el Kiss Levente, a CSAPI kereskedelmi igazgatóhelyettese. Naponta nagyjából 700 fő szolgálja ki a vásárlókat.

„A külföldről érkezők is nagyon szeretnek ellátogatni hozzánk, hiszen azon túl, hogy az épület gyönyörű – a CNN Travel Európa legszebb piacának választotta 2013-ban – az emeletünkön nagyon sok kézműves és népművészeti termék található, nagyon jó áron” – mondja. Így a Nagycsarnok a turisták körében is igen népszerű. Az igazgatóhelyettes szerint, amikor egy turista igazán meg szeretné ismerni az adott ország kultúráját, gasztronómiáját, lakosait, akkor erre a legjobb helyszín a város első számú piaca, legfőbb éléskamrája.

Az éttermi soron, „mind a magyaros ízekre vágyók, mind pedig a nemzetközibb ételeket keresők elégedetten és jóllakottan távozhatnak tőlünk. Preferáljuk a helyi ízek bemutatását, így a lángos, a töltött káposzta vagy a gulyásleves sem hiányozhat a kínálatból” – fogalmazott Kiss Levente.

Ahogy elmondta, mennyiségileg nem tudnak már hova bővülni, teljes a kiadottság a Nagycsarnokban. A jelenlegi kínálat pedig véleményük szerint abszolút mértékben megfelel a piaci igényeknek.

Belvárosi Piac – hazai termelők és csúcsgasztronómia

A Belvárosi Piac Budapest ötödik kerületében a Hold utcában található műemlék épület.
„Európai nagyvárosok példái­ból jól látszik, hogy a legvonzóbb turisztikai látványosságok közé tartoznak a delikát piacok. Ilyenek a Barcelonában, Bécsben, Londonban, vagy Madridban működő piacok. Ezen példák nyomán próbáljuk a csarnok színvonalát és látogatottságát emelni” – mondta el Szekulopulosz Attila, a Belvárosi Piac szolgáltatási vezetője.

A Belvárosi Piac középpontjában egyértelműen a gasztro­nómia és a vidéki termelők állnak. A piac galéria szintjén 14 melegkonyhás bérlemény található.

Mint a vezető elmondta, főként olyan éttermekkel  és neves szakácsokkal próbálnak, és  próbáltak szerződést kötni, akik a gasztronómia területén  minőséget és újdonságot képviselnek. Ilyen például a Bíró Lajos nevével fémjelzett Buja Disznó, a Bocuse d’Or győztese, Széll Tamás a Stand 25-el, Szabó Győző, aki a  Steamboot viszi, vagy épp Lakatos Márk kolbász különlegességei, vagy Szabadfi Szabolcs Péksége.

„Bérlőink törekednek a minőség mellett színes és változatos ételek kínálatára” – mondta el a piac vezetője.

„A földszinten kialakításra kerül 2x100m2 alapterületű padozat, amely a magyar termelőknek biztosít helyet. Ennek keretében megállapodást kötöttünk a Magyar Termékházzal, akik a hazai termelők különböző termé

keit kínálják. Továbbá delikát minőségi áruk, kávézók, és gourmet kiskereskedések kaptak helyet nálunk, amelyek kiemelt minőséget képviselnek” – mondta el Szekulopulosz Attila. A kerületi lakosok, valamint a kerületben dolgozók nagy arányban térnek be ebédelni – étkezni - vásárolni, valamint gasztroturisták, utazásszervezők, turisztikai szolgáltatók által generált vendégek látogatnak el a Belvárosi Piacra. Évről-évre helyet biztosítanak kerületi rendezvények számára: mint például a Töltött hold gasztronómiai napok, az Idősek világnapja, a Belvárosi Fesztivál, vagy a Művészeti Napok.

A kerület kedvence: „A Lehel”

A Lehel Csarnok, vezetőjének elmondása szerint a XIII. kerület legkedveltebb piaca, ezért jellemzően a mindennapi friss élelmiszer-ellátás az elsődleges funkció. Ezt a számadatok is igazolják, 360 kereskedő dolgozik a vásárcsarnokban, ebből 84% élelmiszer profilú: 120 őstermelői asztalon folyik őstermelői kereskedelem. A Lehel Csarnok a legnagyobb választékot biztosítja húsáruk terén a fővárosban. Itt található Közép-Európa leghosszabb, 47 méteres húspultja is. „A hús és a zöldségfélék a legerősebb termékkategóriák, de minden élelmiszerrel kapcsolatos termék bőven jelen van. Az adott időszakok slágereire terménynapokkal hívjuk fel a figyelmet: ilyen volt például a „Szilva, PuSzilva!” terménynapok. A Lehel Csarnok különlegessége a friss áruban, az ingyenes parkolási lehetőségben és a térítésmenetesen használható bevásárlókocsikban rejlik”– mondta el Lancz Tibor.

A Lehel Csarnok területén több étkezési lehetőség is megtalálható, a hagyományos lángosostól a mai korszerű ételallergiákra is figyelemmel lévő levesezőig. A magyaros konyha és a távol keleti ízek éppúgy, mint a saláták és a friss libatepertő.

Fény utcai Piac – a közösségi médiát használók kedvence

A budai Fény Utcai Piac összesen 143 üzlettel várja a vásárlókat négy kereskedelmi szinten. Árusaik között sok az őstermelő, de jelentős a zöldség-gyümölcs és a virág választékuk is. Különleges sajtokat, húsokat, pékárut és halat is kínálnak vevőiknek. „Szolgáltató egységeink is népszerűek, többek között bank, gyógyszertár, laptopszervíz, illetve antikvitás, de vegyi áru- és ruházati üzletek is várják a vevőket, akik így mindent el tudnak intézni egy helyen. Igen változatos a vendéglátóipari palettánk, több mint 10 egység található a piacon. Egy friss felmérés szerint pedig a közösségi média követők száma és az értékelések alapján is mi lettünk a legjobbak Budapesten” – mondta el piacukról Kiss Ferenc. „Nagy húzóerő a gyomrunk is, „messze földön híres” a Fény Utcai Piac lángosa, illetve az áruk mellett a hangulat az, amit nagyon szeretnek a vásárlók, a pezsgést, az illatokat, színeket, a kedves árusokat, az élcelődést, a sztorikat. Ez nincs meg egy szupermarketben, de az emberek vágynak rá” – fogalmazott.

Több étterem/büfé is található a piac területén, sok közöttük új. Kávézó, teaház és kolbászozó, de ma már grill bár, paleo, török, kínai  étterem, levesbár, lángosozók és rántott húsos egység is található a piacon, és a sort még folytathatnánk.

Kik járnak és mennyien?

„Bár a fő vásárlóréteget még mindig a 40 év feletti generációk adják, de ma már a fiatalabbak is előszeretettel választják a piacot, sőt, kezd kifejezetten divattá válni itt vásárolni. Mivel a piac egész területén nyílt wi-fi szolgáltatást nyújtunk, így gyakran látjuk, hogy az emberek, és nemcsak a fiatalok, örömmel osztják meg piaci élményeiket másokkal is” – mondta el Kiss Ferenc, a Fény Utcai Piac ügyvezető igazgatója.

A CSAPI adatai szerint a Nagycsarnokban a március-no­vember közti időszakban átlagban 15-25 ezer látogató fordul meg naponta, melynek 60-65 százaléka turista. A december-február közti szezon alatt a látogatói létszám napi 8-10 ezer fő, amely jellemzően 85-95%-ban helyi vásárlókat jelent.

Cikkbanner Tesco3

„A látogatók összetétele mind földrajzilag, mind korban nagyon vegyes. A Nagycsarnokban nem csak az idősebb korosztály vásárol. A széles választéknak köszönhetően a fiatal gourmandok vagy a lelkes háziasszonyok ugyanúgy felkeresnek bennünket. Sőt, a Nagycsarnok sokszor teret ad a következő generáció edukálásának is: gyakran szervezünk piaci túrákat óvodás, vagy általános iskolás gyerekek részére” – ezt már Kiss Levente mondja.

Rengetegen fordulnak meg a Fény utcában is: a vásárlók havi 1-2 alkalommal térnek be a piacra, 30 százalékuk hetente ejti útba, míg a leglelkesebbek akár heti 2-4 alkalommal is ellátogatnak a piacra. Elmondásuk szerint számokban mérve, havonta a látogatók száma meghaladja a százezret, ünnepnapokkor vagy csúcsidőszakban pedig a kétszázezret is. A gyakori találkozások miatt a vásárlók és az árusok már sokszor régi ismerősként köszöntik egymást.

A Lehel piacon jellemzően a 60 éves korosztály vásárol, de a  Váci úti irodafolyosónak köszönhetően a környéken dolgozó 20-40 évesek vissza-visszatérnek a piacra a bevásárlóközpontokból, mert élvezik a választékot és a bőséges friss kínálatot. A 13. kerület piacán, a Lehel Csarnokban naponta, átlagban 20 ezer fő fordul meg.    

Bár a számok impozánsak, nem biztos, hogy elegendőek a hiper - és szupermarketekkel szembeni versenyhez. Ahogy Kiss Levente fogalmaz: „Az emberekben felerősödött a közvetlen környezet iránt érzett felelősség. Egyre fontosabb lesz az egyén számára, hogy autentikus, a környezetében készült termékeket fogyasszon, átlátható eredettel, megbízható termelőtől. A vásárlók a közeli, a megbízható, az ismerős mellett abban is bíznak, hogy a kézműves termékek magasabb minőségi szintet képviselnek, nagyobb tudással és odafigyeléssel készülnek, mint multinacionális, sorozatgyártott társaik. Ettől függetlenül a versenyt sajnos nem fogják tudni a piacok felvenni a nagy parkolóval rendelkező, bevásárlókocsis, sokszor non-stop nyitva tartó hiper- és szupermarketekkel.”

 

(TERMÉKMIX - 2017 októberi szám)

 

hírlevél feliratkozás

newsletter

trendfm

Hipermarketek