Emelkedő pályán az édesipar

Interjú
Tipográfia

Soha nem látott magasságban a kakaóbab és a cukor ára, ami Németországban egyes termékeknél 15-20 százalékos drágulást hozott. Kérdés, hogy a fejlődő pályára állt hazai édesipari piacra mikorra gyűrűzik be az áremelkedési hullám, amit a gyártók persze igyekeznek minél később érvényesíteni. Az édességpiac helyzetéről és jövőjéről Sánta Sándorral, a Magyar Édességgyártók Szövetsége (MÉSZ) elnökével beszélgettünk.

» Az iparágban néhány hete új szakmai szövetség, a Magyar Csokoládé és Édesség Szövetség (Csésze) jelentette be megalakulását. Mi indokolja, hogy két szervezet képviseljen egy iparágat?

Meglepődtünk a szervezet létrejöttén, hiszen nem vagyunk akkora ország, hogy ennyi szövetség képviseljen egy olyan területet, ami viszonylag jól átlátható.

A MÉSZ jelenleg a piac 90 százalékát, vagyis az összes jelentős termelőkapacitással rendelkező vállalatot tömöríti. Az elmúlt 3 évben külön szekciót nyitottunk a kisebb vállalkozások számára és sok szakmaközi megbeszélést, fórumot tartottunk annak érdekében, hogy minél hatékonyabb választ adhassunk problémáikra. Kétségtelenül jó, ha minél többen igyekeznek segíteni az iparon, ugyanakkor nem értjük, hogy csatlakozott tagvállalatok nélkül ez miként lehetséges.

» Milyen tendenciák rajzolódnak ki az édesiparban?

Másfél éve szinte minden kategória fejlődni kezdett és a kedvező trend ebben az évben is folytatódik. 2009-től szinte valamennyi termékkörben óriási volt a visszaesés. 2014-től kezdődött a fordulat. Egyes kategóriákban csak „visszanövés” tapasztalható, máshol azonban folyamatos a fejlődés, ilyen például a táblás csokoládék, vagy a gumicukor kategóriája. A desszertpiac, ami a válság legnagyobb elszenvedőjeként 35-40 százalékkal esett vissza, újra erősödik. A szeletes csokoládék forgalma stagnál, egyedül a cukorkák piaca veszített részesedéséből, ami az egészségtudatosság terjedésével is összefügghet.

» Az európai országokhoz viszonyítva milyen a hazai termékminőség?

A hazai gyártás visszaesése miatt meglehetősen magas, 85 százalék fölötti az import áruk aránya. A termékek minősége tehát ugyanolyan jó, mint Európa-szerte. Azok a vállalatok pedig, amelyek Magyarországon gyártásra adják a fejüket, mint annak idején a Stühmer is tette, kiváló minőséget képviselnek. A gyártók többsége neves belga csokoládégyártóktól szerzi be a kakaót, így arra nem lehet panasz.

» Hogyan változott a márkák szerepe a szektorban?

Továbbra is őrzik pozíciójukat a márkák, 75 százalékos részesedésük más kategóriákhoz viszonyítva is kiemelkedően magas. A fogyasztók kötődnek hozzájuk, hiszen nem akarnak csalódni.

» Mekkora a tradicionális márkák súlya?

Az ikonikus hazai márkák között találunk szerencsésen megmaradt szereplőket. A Sportszelet, vagy a Balaton szelet jó példák arra, hogy külföldi tulajdonos kezében is lehet jól támogatott helyi márka. Vannak persze vesztesek is, mint például a Piros Mogyorós, egy éve pedig bejelentették, hogy eladják a Negrót és vele együtt a gyártó bázist, és még ma sem tudni, ki veszi meg, és megtartják-e a márkát. Pedig a lokális brandek képesek akkora forgalmat elérni, hogy érdemes legyen velük foglalkozni.

A hazai márkák a belföldi piacon tudnak érzelmet megmozgatni, nincs könnyű dolguk tehát a nemzetközi piacokon: a láncoknál szóba sem kerül, hogy választékba kerüljenek. Egyrészt a külföldi fogyasztóknak nincs kötődése az itthoni márkához, másrészt a kisebb gyártási volumen miatt az azonos kategóriájú globális brandekhez viszonyítva drágák.

Szerencsére mindig vannak a kivitel bővítését célzó kezdeményezések. Az itthon előállított édességek a méret­hatékonysági tényezők miatt versenyképesség terén ugyan hátrányban vannak, ám a tetszetős külső megjelenés növelheti vonzerejüket, és ezáltal több piacon is meg tudják állni a helyüket. Azonban nincsenek könnyű helyzetben az újdonságokkal előrukkoló gyártók.

Ahogy a mondás tartja: a vásárlók szeretik az új terméket, de a régit veszik - sajnos, vagy szerencsére, attól függően, ki melyik oldalon van.

» A hatalmas választék előnyös a fogyasztóknak, ez milyen kihívást jelent a gyártók számára?  

A választék bővítésével egymást „húzzák előre” az iparági szereplők. A fogyasztó megnyerése érdekében a gyártók sok hozzáadott értéket tesznek a termékeikhez. Így egyre gyakrabban találkozhatunk magas gyümölcs-, vagy fehérjetartalmú, speciális táplálkozási igényeket kielégítő vagy éppen a fenntarthatóság jegyében előállított Fair Trade termékkel, amiket gyakran hasonló árszinten kínálnak. Mindez az ipar részéről alapanyag és önköltség terén jelentős ráfordítást jelent. Az ágazat azonban soha nem a magas jövedelmezőségéről volt híres, lehetőségeihez mérten inkább fenntartható növekedési pályán igyekszik maradni.

» Milyen ütemben növekszik a kézműves csokoládék piaca?

A mikro vállalkozások részesedése a teljes piacból továbbra is elenyésző. A kézműves termékek a nagy volument megmozgató kereskedelmi láncokban egyáltalán nem jelennek meg, jellemzően lokálisan, különböző tematikus vásárokban tudnak forgalmat elérni.

» Milyen innovációk és új terméktrendek jelentek meg?

Az egész iparágra jellemző, hogy mindenki az „egészséges” kategóriában keresi a növekedési lehetőséget. Ez azt jelenti, hogy csökken a termékek hozzáadott cukortartalma, a szeletes termékek között megjelentek a magas fehérjetartalmú extrudált szeletek, vagy éppen a gluténmentes termékek. Nemcsak a lokális, tematikus eladási pontokon, konditermekben, hanem hipermarketek, szupermarketek polcain is egyaránt kaphatóak ezek a termékek. Ennek a termékcsoportnak a piaca bővül a legdinamikusabban. A szezonális termékeknél is szép számmal jelennek meg az újdonságok.

» Drágább lesz az édesség a kakaóbab világpiaci áremelése miatt?

A tavalyi évben sem volt könnyű helyzetben az ipar, jelenleg azonban valóságos árrobbanás előtt állunk. Friss jelentések szerint Németországban 15-20 százalékkal emelkedett az édesipari termékek ára, ami várhatóan Magyarországra is begyűrűzik. Ennek oka, hogy soha nem látott magasságban 2400-2500 font körül van kakaóbab ára. Egy éve az 1800 fontot megközelítő árszint nehezítette a dolgunkat. Most azonban úgy tűnik, hogy a cukor tonnánkénti ára, ami korábban ellensúlyozta a kakaó magas árát, ugyancsak meredek emelkedésbe kezdett. A korábbi 450-470 eurós tonnánkénti árat jócskán elhagyva 600 euróhoz közelít.

Az ipar megpróbálja „lenyelni” az alapanyag drágulása miatti költségnövekedést, a cégek lehetőség szerint csak végső esetben szeretnék emelni az árat, ami mindig kockázattal jár. Egy pont után azonban már nem lehetséges átvállalni a drágulást, így a táblás csokik ára már a tavalyi évben is nőtt.

» Mik az iparág legégetőbb problémái?

A feketekereskedelem 15-20 százalékos aránya még mindig nagy gondot okoz. Az irracionális árazás megnehezíti a hazai külföldi vállalatok dolgát, összezavarja az akcióztatást.

» Hogyan orvosolható a szakemberhiány?

A jelentős szakemberhiány miatt, aki csak teheti, a magas szintű technológia felé igyekszik elmozdulni. A cégek így próbálnak úrrá lenni a problémán. Ember nélkül azonban szerencsére nincs édesipar, meglehetősen munkaerőigényes az ágazat, nem lehet kihagyni a szakképzett munkaerőt.

Jelenleg mindenki abban bízik, hogy a duális képzés kedvező változást hozhat, és a vevőközpontokhoz közeli szakmunkás­iskolák gyakorlati képzéseiből sikerül fiatalokat átvenni.

» Mire lenne szükség ahhoz, hogy a hazai édesipar felzárkózhasson a nyugatihoz?

Annyira visszaszorult a hazai termelés, hogy innen már csak fölfelé lehet haladni. A beruházások és a hazai gyártás átrendeződése miatt jelentős piaci tér nyílt a hazai iparban, amit a KKV-k okosan ki tudnak használni. Az eredményességben azonban kiemelkedő szerepe van a jó technológiának és a hatékonyság növelésének. Pozitív, hogy újra stratégiai ágazat lett az élelmiszeripar és megindult az uniós és állami támogatások kifizetése. Egyre többen hisznek a hazai piacban és a támogatási források mellé tették a maguk részét. Az utóbbi 2-3 évben számos üzemcsarnokot avattak, elkezdődött tehát a fejlődés. A nagyobb cégek mellett a közepes méretű vállalkozások piaci súlyának erősödését is tapasztaljuk.

 

(TERMÉKMIX - 2016. szeptemberi szám)

hírlevél feliratkozás

newsletter

trendfm

Hipermarketek