Interjú
Tipográfia

A magyar fogyasztók nagyon szeretik az innovációkat és az újdonságokat,azonban a régi, megszokott termékeket vásárolják. Ez a kicsit ellentmondásos tendencia a csokoládé­ és édességpiac nagy részére jellemző. Az édességpiacon történt változásokról és innovációs megjelenésekről Sánta Sándorral, a Magyar Édességgyártók Szövetsége (MÉSZ) elnökével beszélgettünk.

» A Magyar Édességgyártók Szövetsége 2017-ben ünnepelte fennállásának 25. évfordulóját. Milyen változásokon esett át a piac ez idő alatt?

Nagy hullámzásokon. Sok mindent meg- és átéltünk a rendszerváltás óta, amióta a szövetség megalakult. Egyrészt a privatizáció lendületet adott a kezdetekben, és egyre több vállalat foglalkozott az édességgyártással, majd a 2000-es években az üzembezárásokkal bekövetkezett egy negatív hullám, és azóta hiába jelent meg sok új vállalkozás, gazdaságilag a nagy bezárásokat nem tudja pótolni.

Azonban a 2000-es évek végétől ismét elindult egy pozitív tendencia mind a gyártás, mind a fogyasztás területén. Átalakult a piac, eltűntek a bevonómasszából készült gyengébb minőségű termékek és megnőtt a kereslet a jó minőségű termékek iránt.

Magam is mindig rácsodálkozom, hogy a 25. évfordulóra 25 tagvállalata lett a szövetségnek, de ebből csak egy van a régiek közül. Mindemellett nemcsak a cégek, a munkaerő is megváltozott, ez idő alatt a méltán elismert szakmunkás­réteg kiöregedett, és most az egyik legfőbb feladat az új munkaerő kinevelése.

» Milyen piaci jelenségekre kell sokkal jobban koncentrálni, mint korábban?

Azt szoktam mondani, hogy boldogságot árusítunk, vagyis a kínált áru legyen egyre szebb és finomabb. Fontos, hogy a gyártók célkitűzésében legelöl álljon a minél jobb minőség elérése és az innováció. A klasszikus csokoládék innovatív megjelenései mellett megfigyelhető a funkcionális kategóriáknál, a kekszeknél és a cereáliáknál az új táplákozási igényeknek való megfelelés. Minden esetben az az elsődleges, hogy a fogyasztó a minőséggel párosítsa az adott terméket, ne a tömegválasztással.

A belföldi édességpiacon továbbra is a chipsek, a kekszek, a táblás és a szeletes csokoládék képviselik a legjelentősebb hányadot. Az ostyák, a desszertek és a cukorkák 20–20 milliárd forint forgalmú termékcsoportot jelentenek.

Ha a piacot elemezzük, az látható, hogy a saját márkás termékek piaci részaránya kb. 20 százalék a desszertek és kb. 29 százalék a táblás termékek esetében, míg a nagy, megbízható márkák őrzik közel 70 százalékos piaci részarányukat. A prémiumtermékek esetében, ahol igazából a fogyasztó dönti el, mit is tekint annak, egyelőre még alacsony piacrészekről beszélhetünk, a táblás piac esetében is csupán 1,5 százalék körül van ezen piacrész. Mintegy 11 ezer tonna a táblás csokoládé fogyasztás, és a prémium piac ebből 150 tonna.

» Európai viszonylatban mennyire édesszájúak, csokoládéfogyasztók a magyarok?

Ha a számokat nézzük, akkor a magyarok nem édesszájúak. Európában az egy főre jutó csokoládéfogyasztás évi 7 kg, a svájciak és a németek 10–11 kg csokoládét fogyasztanak évente, Magyarországon az évi csokoládéfogyasztás 3,3 kg körül van.

Azt hiszem, méltán lehetünk büszkék arra, hogy hosszú évek munkájával és a szövetség tudatos kommunikációjának támogatásával a bevonómasszából készült csokoládék, úgy tűnik, eltűntek a kereskedelemből. A valódi csokoládéból készült figurák értékbeni részesedése 2006-ban még alig haladta meg az 50 százalékot, ma viszont már 93 százalékos részesedéssel büszkélkedhetnek például a szezonális figurák esetében. Eljutottunk oda, hogy ma már meg sem kell kérdeznie a vásárlónak, hogy valódi csokoládéból készült-e a polcsorokon található termék.

» A csokoládégyártók minden évben számos újdonsággal jelennek meg a piacon. Hazánkban ma mely csokoládéfajták a keresettek?

A magyar fogyasztók nagyon szeretik az innovációkat és az újdonságokat, azonban a régi, megszokott termékeket vásárolják. Ez a kicsit ellentmondásos tendencia a ­csokoládé- és édességpiac nagy részére jellemző. Az utóbbi években megerősödött az étcsokoládé kedveltsége, ami mind a táblás és a desszertcsokoládé, illetve még a szaloncukor fogyásánál is észrevehető. Emellett a karamelles ízek fogyása is jelentősen növekszik minden termékkategóriában. Az innovációknak köszönhetően rengeteg új íz jelenik meg a piacon, Európában például nagy sikere van a szőke csokoládénak, ami a fehér csokoládé karamellizált változata, de ezek az ízek itthon még nem nyertek igazán teret.

Ami érdekes, az a különböző reformcsokoládék, protein­szeletek iránti megnőtt érdeklődés, melyeket főként a sportboltokban, hiper- és szupermarketekben lehet kapni. De ezen termékek esetében is a csokoládé- és a vanília-alapízek a keresettek, és ennek az úgynevezett új táplálkozási igényeket kielégítő kategóriának a piaca bővül a legdinamikusabban.

A nemzetközi trendeket nézve a magyar piacra 85 százalékban importtermék érkezik. A nagy gyártók külföldről hozzák be a termékeket, és bár számos újdonság jelenik meg külföldön, ezt a termékválasztékot nem mindig tudják itthon megmutatni, mert a hazai piac kisebb mérete ezt nem feltétlenül teszi lehetővé. Egyébként az idei ISM nemzetközi kiállításon nem láthattunk olyan nagy csodákat, mint néhány évvel ezelőtt.

» Hol áll ma a magyar manufakturális gyártás?

Bár a hazai édesipar nagy hagyományokkal bír, a privatizáció, majd a válság az édességszektort sem kerülte el. A magyar tulajdonban lévő csokoládégyárak száma drasztikusan csökkent az elmúlt évtizedekben. Azonban ma a komoly háttérrel rendelkező nagyvállalatok térnyerése ellenére is növekszik a manufaktúrás édesipari vállalkozások száma, ami abszolút pozitív tendencia, hozzátéve, hogy ezek a vállalkozások ma még kisebb kapacitásokkal rendelkeznek. Ennek több oka is van. Az egyik legfontosabb, hogy az édesipari termékek gyártása komoly technológiát igényel. Noha folyamatosan fel-feltűnnek mikro- és kisvállalatok, nem igazán tudnak megmaradni a piacon. A manufaktúrák sokkal inkább helyi szinten, cukrászdajellegű édességek készítésével lehetnek sikeresek és tűnhetnek ki a tömegből.

» 2016-ban több európai uniós tagországgal együtt Magyarország is aláírt egy úgynevezett cukorcsökkentési keretmegállapodást. 2020-ig hogyan, milyen ütemben valósul meg az édesiparban a vállalt 10%-os cukorcsökkentés?

Mindig fontos megemlíteni a csokoládéval kapcsolatban, hogy a kakaó, mint legfőbb alapanyag, az egyik legmagasabb antioxidánssal bíró termék. Bizonyított, hogy a kakaóalapú édességek és az alacsonyabb vérnyomás vagy a vérkeringés javulása között szoros összefüggés van. A speciális étrendet követőknek sem kell szomorkodniuk. A cukorbetegek és egyéb táplálékérzékenységben szenvedő emberek vagy akár a paleo­diéta hívei is nagyon sokféle termék közül válogathatnak.

Ha belegondolunk, hogy évi 3 kg csokoládét fogyasztunk, az nagyon kevés, így mi mindig a kiegyensúlyozott étrendre és a mozgás fontosságára hívjuk fel a figyelmet. A cukorcsökkentési folyamatnak megalapozottnak kell lenni, hiszen az sem jó, ha a kívánt íz elérése érdekében túl gyors innovációkkal helyettesítjük a korábbi receptúrákat vagy éppen a cukorhelyettesítők kapnak hirtelen nagyobb teret. A cukorcsökkentési folyamat során lesznek olyan termékek, amelyeknél effektíve a cukortartalmat lecsökkentik, másoknál viszont nem érdemes változtatni a receptúrán, így ott az adagcsökkentés fogja átvenni ezt a szerepet.

» A 2017-ben történt átfogó Nébih-vizsgálat után szükséges volt az édesiparban is módosítani a termékek összetételein?

Nem. Édességek tekintetében nem találtak különösebb eltérést az alapanyagokban, így bennünket ez a vizsgálat nem érintett.

» A szakképzett munkaerő hiánya az édesipari ágazatot is sújtja.

Igen, azt hiszem, minden céget érzékenyen érint a szakképzett és betanított munkások hiánya. Az édesiparban is mindenki panaszkodik, hogy szinte semmilyen pozícióra nem találni munkaerőt, és még a meglévőket is nagyon nehéz motiválni, és rávenni őket a hatékonyság növelésére. Sajnos nem voltunk felkészülve egy ilyen mértékű munkaerőkiesésre, hiszen az egész folyamat alig két év alatt zajlott le. Most mindenki gyorsan próbál beruházni, mely azonban komoly tőkét igényel. A szakképzett munkaerő megtartását és utánpótlását célzó támogatások is sokat segíthetnek az iparnak. De akár az üzemek megnyitásával és bemutatásával is pozitívan lehet bemutatni, hogy az élelmiszeriparban milyen jó is dolgozni.

Mindeközben amellett, hogy az esetleg külföldre távozott, ám meglévő munkaerőt hazacsábítsuk, az is kiemelten fontos, hogy az utánpótlást is meg kell keresni és betanítani. Az egyik válasz az lehet, hogy a döntéshozókkal közösen összefogva ösztönző foglalkoztatási programokkal és a szakképzési rendszer fejlesztésének megoldásával vonzóvá tesszük az ágazatot, és felhívjuk arra a figyelmet, hogy Magyarországon az élelmiszeripar tradicionálisan mindig fontos, húzó ágazat volt.

» A béremelés a legnagyobb vonzerő?

Nem gondolom, de minden cég lokális szinten a tapasztalatai alapján maga dönti el, hogy milyen cégpolitikával, béremeléssel vagy beruházásokkal próbálja megoldani a munkaerőhiány okozta problémákat. De azt azért hozzá kell tennem, tagadhatatlan, hogy a bér az első helyen szerepel. Azonban a munkaerő mellett nagyon nagy szükség lenne beruházási és innovációs támogatásokra is ahhoz, hogy a hazai édesipar lépést tarthasson a nemzetközi vállalatokkal.

 

(TERMÉKMIX - 2018 márciusi lapszám)

hírlevél feliratkozás

newsletter

Hipermarketek