Barabás Attila

Interjú
Tipográfia

Milyen tradíciókat hozott át a jelenbe a már több mint 130 éve működő Győri Likőrgyár? Hogyan befolyásolják a nemzetközi trendek a magyar szeszesital-piacot? Milyen nehézségekkel kell megküzdeni a piac szereplőinek? Barabás Attilával, a Győri Likőrgyár Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.

 » A Győri Likőrgyár jövőre ünnepeli 135. évfordulóját, az eredeti főzde épülete ma is áll.

Igen, a Győri Likőrgyár számos névváltoztatáson átesett, azonban cégünk jogelődjét 1884-ben alapították, és alap­vetően szeszipari tevékenység folytatására alakult, majd 1914-ben kaptuk meg a rum és likőr gyártási ipari igazolványokat. Tehát a szeszes tevékenységen belül az ital-előállítás 1914-től datálódik. Tulajdonképpen azóta folyamatosan ezen a telephelyen történik a gyártás. Úgy vélem, különösen fontos, hogy mi vagyunk az utolsó cég, amelyik az 1800-as évek végi nagy győri élelmiszergyártó cégalapításokból mind a mai napig fennmaradt és azonos telephelyen változatlan tevékenységet végez. Ez egyrészt rendkívül nagy szakmai tapasztalatot jelent a cég életében, másrészről meg valamiféle érezhető elkötelezettség is mozog bennünk, hogy ennek a mindennapos munkánk során is érezhető tradicionális elvárásoknak megpróbáljunk megfelelni a jövőben is.

 » Nagyon sok minden változott a modernitás terén.

Amikor a gyár megalakult, még a város szélén helyezkedett el, ma pedig a belváros nincs öt perc gyalogútra sem. ­Tehát gyakorlatilag Győr szívébe kerültünk, ezért viszonylag szűkös méretek között kell megvalósítani a technológiai fejlesztéseket. Már a legkorszerűbb felszerelésekkel, gépekkel dolgozunk, modern üzemegységeink, energiatakarékos mosógépeink vannak, úgyhogy minden gyártási folyamatot viszonylag szűk területre kell koncentrálunk, ami azt jelenti, hogy a fejlesztéseinket alapvetően az határozza meg, hogy milyen tudatosan tudjuk az adott területet kihasználni. Ha valamit bővíteni kívánunk, akkor általában valamilyen régebbi dolgot fel is kell számolnunk. Tehát a fenntartásunkhoz a ránk maradt hagyományok és a modernitás egyfajta ötvözetét kell folyamatosan szem előtt tartanunk, illetve nap mint nap megvalósítanunk és alkalmazkodnunk.

Nyugat-Európában nagyon sok jó példát találni a miénk­hez hasonló elhelyezkedésű üzemek működésére és fejlődésére, például, ha az ember bemegy egy belgiumi sörgyárba, akkor egy patinás épületben hipermodern berendezésű környezetben találja magát. A szomszédunkat, a Győri Szeszgyárat is ugyanúgy foglalkoztatja ez a téma, ők is a hagyományokkal és a modernitással próbálnak egyszerre élni, nem csoda, hogy egy tőről fakadunk és azonos adottságokkal rendelkezünk, így nem véletlen, hogy azonos reakcióink is vannak erre a kérdésre.

 » Ma milyen kihívásokkal néz szembe a szeszes italok ­gyártása?

Inkább csak az idei évre koncentrálnék, mert nehéz az elmúlt két-három évet egyben tekinteni, olyan sok és gyakori változás történt. Úgy gondolom, hogy három alapvető kihívással kell szembenéznie a szakmának. Nem fontossági sorrend alapján az egyik a változó jogszabályi környezet. A mi szakmánkban az életet körülbelül kétévente újra­írjuk, mert folyamatosan megváltoznak a jogszabályok, elsősorban az adómértékek és az adókonstrukciók. Csak egy példát szeretnék erre mondani: itt van a népegészségügyi termékadótörvény (NETA), ami kétévente változik, és alapvetően érinti a szeszes italokat, azaz hol ilyen, hol olyan termékeket kell gyártani. Ha mondjuk a NETA-változás, ami egy ital esetében rendkívül jelentős összeget tesz ki – akár 1000 Ft-os nagyság­rend is elérhető literenként, főleg az új NETA kapcsán –, azt eredményezi, hogy abban az évben amikor megváltozott a NETA, akkor nagyon erőteljes a forgalom-visszaesés, majd abban az évben, amikor tudjuk, hogy a következő évben meg fog változni a NETA, nagyon erőteljes forgalomnövekedés megy végbe. Tehát a jogszabályi változások olyan hullámzó értékesítést és termelést eredményeznek, hogy akár 20–30%-kal is eltéríthetik egyik évet a másiktól. A 2017-es évhez képest a 2018-as év lényegesen erősebb lett azért, mert a 2017-es év forgalomban sokkal gyengébb volt a 2017. január elsejei NETA változás miatt, hiszen 2016-ban betároltak a vevők. A 2018-as évben pedig már nem érződött ez a betárolási hatás, tehát ez a negatív hatás, sőt a 2019-es újabb NETA mérték- és konstrukcióváltozás miatt a vevők ismét be fognak tárolni, aminek következtében egy nagyon komoly forgalomkiesés várható. Ez egyben azt is jelenti, hogy a 2019-es év prognosztizálhatóan gyengébb lesz.

 » Hogy lehet felkészülni ezekre az időszakos változásokra?

Sehogy. A piac mindegyik szereplője a legjobb tudása szerint próbál dolgozni, hiszen az adótörvények számunkra befolyásolhatatlan szférában vannak. Amikor a törvényi változás előtt állunk, megpróbálunk már nyár végétől, ősz elejétől készletekkel, termeléssel, becslésekkel felkészülni, ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy december 31-ig a raktáraink teljes egészében kiürülnek. Egy-egy ilyen váltás akár 30–40 százalékban befolyásolja a termékszerkezetünket, hiszen meg kell változtatni a termékeket, hogy az új adórendeleteknek, mértékeknek megfeleljen.

A piac kiszámíthatatlansága nagyon komoly problémákat jelent az egész iparágban, és az iparág alatt a szeszesital-ipart értem. Vagyis a törvényi és a vevői igényeket le kell követnünk, és azon múlik a végeredmény, hogy ki tudja rugalmasabban lekövetni a törvényi változásokat. A másik dolog, ami befolyásolja az idei évet, az a fogyasztás tendenciaváltozása, ami például a jelenlegi piaci helyzetet is jellemzi. Ilyenkor a piac szereplői érzik, hogy bizonyos italféleségek, például jelenleg a klasszikus fehér italok, a gin és a vodka, nagyon erős növekedési fázisban vannak azért, mert a fiatalok fogyasztása ebbe az irányba mozdul el.

Az idei évben a pálinka és a keserű likőr NETA-mentes volt, ezért azok forgalma is jelentősen nőtt. Mivel jövőre brutális NETA-mértéket fog kapni, az prognosztizálható, hogy nagyon-nagyon drasztikus forgalom-visszaesés várható a pálinka és a keserű likőr vonatkozásában. Vannak egyrészt a piacból fakadó fogyasztásváltozások és vannak a jogszabályi változásokból eredő hullámhegyek és hullámvölgyek, amiket mi úgy élünk meg, mint piaci és fogyasztási szokásváltozás, de igazából az adó indukálja.

 » Mennyiben befolyásolja az otthonfőzés a pálinka forgalmát?

Ezzel a kérdéssel el is érkeztünk a következő fontos tényezőhöz, a magánfőzés ma a szeszesital-piacot nagy mértékben befolyásolja. A párlatfőzésnek három kategóriája van ma Magyarországon: a kereskedelmi pálinkák kategóriája, a bérfőzött párlatok kategóriája és az otthon vagy más szóval magánfőzött párlatok kategóriája. 2010 szeptembere óta lehet mindig változó jogszabályi környezetben otthon is párlatokat készíteni, és ennek a mértéke az elmúlt időszakban jelentősen megnőtt. A jövedéki adó nélküli főzés óhatatlanul hatással van a kereskedelmi forgalomra. Az önkormányzat alá tartozó otthonfőzést pontosan szabályozták, hogy milyen módon, mekkora mértékben lehet elvégezni otthoni körülmények között. És itt hangsúlyoznám az otthoni körülményeket. Azonban a probléma akkor alakul ki, amikor ez a magánfőzött párlat értékesítésre kerül, ami szigorúan tilos és bűncselekmény. A szeszesital-szakmának nem a magánfőzéssel van gondja, hanem azzal, hogy ez a magánfőzött párlat jogszabályellenesen, adómegkerüléssel kerül forgalomba, méghozzá iszonyú nagy mennyiségben. Ezek alapján a törvény nem azonos mércével mér, hiszen a magánfőző nem fizet jövedéki adót, Áfát, NETA-t, az italgyártó vállalkozás igen.

 » Ha az otthonfőzött párlatok jogszerűtlen értékesítése ekkora kárt okoz, milyen kezdeményezések történtek eddig a megfékezésére?

Ez egy olyan óriási kihívás, amire a szakma nem találja a megoldást. Ahhoz, hogy ez a terület megtisztuljon, a hatóságokkal kellene együttműködni. Személy szerint azt gondolom, hogy ebben a NAV-nak óriási jelentősége lenne, de ehhez a témához óvatosan nyúlnak hozzá. Az is a gond, hogy a legális magánfőzés azt a képzetet kelti mindenkiben, hogy a forgalmazása is legális. Olyan speciális értékesítési csatornák, más néven lokális kereskedelmi láncok alakultak ki egy-egy főzde környékén, ahol már nemcsak azt oldják meg, hogy a helyszínen vásárolják meg az otthonfőzött párlatot, hanem már elszállításra is kerülnek pl. a Nyírségből vagy az Őrségből Budapestre. És ezzel ma a hatóságok semmit nem tudnak kezdeni, pedig így több millió hektoliter párlat kerül forgalomba Magyarországon, ami sokszorosa a jelenlegi kereskedelmi pálinkamennyiségnek. Hangsúlyozom, a magánfőzött párlatok ellenőrizetlen minőségű kereskedelmi forgalmának megszüntetéséről és nem a magánfőzés fogyasztás célú megszüntetéséről van szó.

 » Elhíresült az a mondása, miszerint a magyar pálinka „világhírű”, azonban csak az országhatáron belül.

Pálinkának azt a terméket lehet nevezni, amely Magyar­országon termett gyümölcsből és törkölyből készült, ­Magyarországon cefréztek, Magyarországon pároltak, ­Magyarországon érleltek és Magyarországon palackoztak. Ha ez az együttes megvan és ennek az ellenőrzési rendszere is megvan és a Pálinka Termékleírásnak is megfelel, akkor ezt a terméket pálinkának lehet nevezni. A pálinka elnevezést jelenleg Magyarországon és Ausztria néhány tartományában használhatják. Tisztán kell látni, hogy hiába szeretnénk mi például a barackpálinkával kikerülni a nemzetközi piacra, a hazai barackterméstől függ, mennyi pálinkát tudunk palackozni.

Márpedig az időjárás függvényében nem tudunk kiegyensúlyozottan minden évben annyi mennyiséget palackozni, hogy a külföldi piacokra is elég legyen. Így noha a pálinka sikertörténete elkezdődött 2004 körül, ez a folyamat megállt úgy hat éve, és a száz százalékban magyar gyümölcsből vagy a gyümölcs erjesztett levéből párolt ital külföldi ismertsége és elismertsége elmarad a vágyainktól. Egyébként meggyőződésem, hogy a Nemzeti Agrár­kamarával közösen létrehozott profi nemzeti marketinggel az őt megillető rangra emelkedhetne a pálinka. A mexikói tequilakoncepciót követve egy nagyon átgondolt terv alapján három-négy év alatt világsikert lehetne belőle csinálni.

 » A fogyasztási szokások hogyan befolyásolják a magyar szeszesital-gyártást?

Létezik egy általános tévhit, miszerint a nők jobban kedvelik a könnyedebb, alacsonyabb alkoholfokú, édes italokat. Ez például nem igaz. Ahogyan a férfiak is kedvelik az édesebb, krémes italokat, a nők is úgy fogyasztják előszeretettel a „keményebbnek” tartott szeszes italokat. Elég kimenni egy pálinkafesztiválra és megfigyelni, hogy mennyi hölgy áll kezében stampedlis pohárral a pultok előtt és mennyi férfi. A választóvonal talán az 50 fok körül van, a férfiak egy része inkább efölötti italokat szokott inni. A tendencia szerint a ginnek, a vodkának, a fehér rumnak, azaz a tiszta italoknak van egy piacból fakadó növekedése, a keserű italoknak és a párlatoknak a piaci árakból, a jog­szabályokból fakadó növekedése, és van a hidegúti italoknak, a szeszes italoknak és a borpárlatoknak egy évek óta tartó drasztikus csökkenése, illetve a könnyebb krémlikőrök iránt is megnőtt a kereslet.

 » A Győri Likőrgyár termékpalettája hogyan változik?

A piaci viszonyokhoz alkalmazkodva a Győri Likőrgyár a technológiai fejlesztések mellett termékválasztékát is minden évben bővíti, úgy vélem, e tekintetben kimondottan innovatív cég. Folyamatosan igyekszünk megfelelni az elvárásoknak, nemcsak a márkatermékeinkkel, de a saját márkás termékekkel is. Az Alaska vodkánk, az Oxford ginünk, a Ferencz keserű likőrünk mellett az általunk gyártott saját márkás italok forgalma is megnőtt 20–30%-kal az utóbbi évben, és a jövőt nézve is növekedés várható. A gyümölcspárlatok részaránya folyamatosan nő. » A saját márkás termékek jelenléte mennyire befolyásolja a márkatermékek forgalmát? Azt gondolom, hogy meg kell tanulnunk együtt élni a kereskedelmi márkás termékekkel. A Győri Likőrgyár portfóliójának egy részét ezek a termékek teszik ki, és nagyon határozott növekedés látható ezen a vonalon.

Az elmúlt két évben kifejezetten megnőtt a minőségi saját márkás termékek részaránya. A hazánkban is jelenlévő diszkontláncok gyakorlatilag teljes portfólióval tudnak üzemelni, úgy, hogy nincsenek is brandtermékek a polcaikon. És a magyar kiskereskedelmi láncok is nagyon gyorsan követik ezt a tendenciát. Minden termék esetén a minőség az, amit kiemelnék. Azonban ennek a minőségnek vannak különböző szintjei, amit azt jelenti, hogy az adott vevői igénynek megfelelő minőséget kell elérni és gyártani.

 » Ha már szeszes italokról van szó, szinte kötelező szóba hozni az egészségtudatosságot és a mértékletességet.

Igen, ez így van, és két alapvető dolgot is le kell szögeznem. Az egyik az, hogy a mértékkel fogyasztott szeszes ital az nem káros. Az egészségkárosító hatás a mértéktelenséggel van összefüggésben. A másik nagyon fontos dolog, hogy a pálinkafőzés, a szeszes italok és a borok fogyasztása a gasztrokulturális tradíciónk része. Hadd említsem meg, hogy én a minap egy pálinkabemutatót tartottam, amin kimondottan érdeklődő, nemcsak kóstolni, hanem tanulni vágyó résztvevők sokasága volt jelen.

 

Barabás Attila beosztásai a Győri Likőrgyárban:
fejlesztőmérnök; divízióvezető; kereskedelmi igazgató; vezérigazgató-helyettes; vezérigazgató

Barabás Attila „másodállása”: 
Pannonhalmi Pálinkárium vezérigazgatója

A munkáját tekintve mire a legbüszkébb:
30 éven át meghatározó piaci szereplőnek maradni

Barabás Attila kedvenc szeszes itala: 
Pannonhalmi kökénypálinka

A Győri Likőrgyár alkalmazottainak száma:
120

A Győri Likőrgyár által elért nemzetközi díjak:
2018. Érték és Minőség Nagydíj

(TERMÉKMIX – 2018 októberi szám)

 

hírlevél feliratkozás

newsletter

Hipermarketek