Interjú
Tipográfia

A GMO-mentes jelölésre vonatkozóan nincs uniós szabályozás, itthon azonban megszületett az erre vonatkozóhazai jogszabálytervezet, amelynek bevezetésével erősödhet a „tiszta”élelmiszerek pozíciója. Dr. Oravecz Mártont, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) elnökét a 2013 óta érvényes Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégia tapasztalatairól kérdeztük.

Az élelmiszerláncokat érintőprogresszív felügyeleti díj brüsszeli felfüggesztésének hatására sokan nem fizették meg a díjat. A forráshiány veszélyezteti a hivatal tevékenységét?

dr.Oravecz Márton wAz EU bizottsági döntés csak a sávos felügyeleti díjra vonatkozik, a korábbi 1 ezrelékes felügyeleti díjat –amely többek között a vendéglátó, az élelmiszer- vagy takarmány-feldolgozóés nagykereskedelmi, az állattenyésztő és a növénytermesztő vállalkozásokra vonatkozik –a felfüggesztés nem érinti. Ennek ellenére sajnos a korábbi évekhez képest jelentősen, mintegy 15-20 százalékra megnövekedett a nem fizető partnerek aránya a felfüggesztő döntés hírére.

A felügyeleti díj részben a megyei kormányhivatalok, részben a NÉBIH bevétele, amelyet közvetlenül az élelmiszerlánc-felügyleti hatóság működésére és fejlesztésére kell fordítani. Így a bevételkiesés valóban kedvezőtlenül érinti az igazgatást, de a kormányzat mindent megtesz azért, hogy a hivatal működésének folytonossága ettől függetlenül megmaradjon.

Milyen új kihívásoknak kell a szervezetnek megfelelnie?

A több mint 3 éve alakult hivatalnál, a tradícióval rendelkező szakterületeknek és az ott dolgozó szakembereknek köszönhetően, tapasztalatban nincs hiány. Az újdonság az átfogó, megelőző szemlélet megvalósításában rejlik.
A kor kihívásai szükségessé teszik a tudományos megalapozottságot, mellyel a kockázatelemzés egymással összefüggő alrendszereinek –kockázatbecslés, kockázatkezelés, és kockázatkommunikáció– szorosan integrált együttműködését is megköveteli. Éppen ezért nem csupán a közvetlen kockázatkezelésre kívánjuk a hangsúlyt fektetni a jövőben, hanem az élelmiszerlánc valamennyi szereplőjének tudásszintjét is növelni szeretnénk a tudás átlátható és kölcsönös megosztásával, valamint a kommunikáció fokozásával.

Melyek az élelmiszerlánc legsérülékenyebb pontjai?

Nehéz erre egy szóval, vagy akár csak egy mondattal is válaszolni, hiszen a legsérülékenyebb pont termékenként, termékpályánként és veszélyenként eltérő. Ráadásul mindez időben is folyamatosan változik az aktuális tényezőktől és a szereplőktől függően. Folyamatos információ-, kockázatelemzés és kockázatkezelés során deríthető ki, hogy hol várható legnagyobb valószínűséggel kritikus esemény egy adott termékpályán. Például az antibiotikumok és a méz esetében a termelők, a hamisítás és a méz összefüggésében a mézcsomagolók tevékenysége lehet a kritikus pont. Éppen ezért fontos, hogy számba vegyük az élelmiszerlánc biztonságát befolyásoló veszélyeket és kockázatokat. Az elővigyázatos­ság és kiterjesztett felelősség ugyancsak kiemelkedő jelentőségű az élelmiszerláncban. Azaz minden szereplő, így a vállalatok és az állam szerepvállalásán túl a fogyasztó is tehet a kockázatok csökkentéséért. A multinacionális vállalatok az élelmiszer-hálózatban óriási csomópontként működnek, és ennél fogva a szerepük igen fontos, a hálózat szempontjából kritikus lehet. Harmadrészt a kellő szakmai tudás hiánya miatt a kis mennyiséget előállító és kereskedő vállalkozások is sérülékeny pontnak tekinthetők. Ezek természetesen csak a fókusz áthelyeződését jelentik, mivel újonnan felmerülő problémákról van szó. Minden élelmiszerlánc-termék esetében egyesével meg kell határozni a kritikus pontokat és a beavatkozási lehetőségeket.

Melyek a leggyakoribb ügyek?

Nem lehet egyetlen területet, „ügytípust”kiemelni, hiszen nem összehasonlíthatóak, főleg nem pusztán a számok alapján. Csak példaként említeném, hogy a NÉBIH laboratóriumi hálózata 2014-ben egymillió mintából mintegy kétmillió vizsgálatot végzett el, míg a feketegazdaság terültét vizsgáló szervezeti egységünk 1460 tonna termék megsemmisítését rendelte el. A kiemelt vizsgálatra egyébként, több mint 500 alkalommal került sor, ami 36 százalékos emelkedést jelent a 2013-as évhez képest. A kiszabott bírság összege is nőtt, csaknem háromszorosára, 392 millióforintra. Az ellenőrzéseink több mint kétharmada élelmiszerekre, mintegy 15 százalékban növényvédőszerekre és termésnövelő anyagokra irányult, emellett állatvédelmi célú vizsgálatok is voltak.

A feketekereskedelmet illetően javult a helyzet?

Ezt a területet a NÉBIH-en belül egy külön csapat, a Kiemelt Ügyek Igazgatósága vizsgálja elsősorban. Ellenőrzéseik során legtöbbször nyomonkövetési, illetve élelmiszer-higiéniai hiányosságokat tárnak fel.
Az élelmiszergyártó vállalkozásoknál gyakori a lejárt minőségmegőrzési idejű alapanyagok feldolgozása, de előfordul az is, hogy eladhatatlan áruikat tiltott módon lefagyasztják.
Az igazgatóság ellenőrzési tevékenységének hatására jelentősen javult az élelmiszer előállító üzemekben és a forgalmazó helyeken a nyomonkövethetőség, ami megnehezíti a feketegazdaságból a termékek beáramlását. A fokozott ellenőrzéseknek köszönhetően szintén csökkent az EU tagországaiból illegálisan beérkező, eredetileg ártalmatlanításra váró élelmiszerek átcímkézése és újbóli forgalomba hozatala is. Ugyancsak javulást tapasztalunk a kistermelői körben, ahol legfőképp a mennyiségi korlátok túllépésével akadnak problémák. Csökkent a kistermelőknél a fekete­gazdaság számára előállított termékek mennyisége, a nyomonkövethetőség jelentősen javult, de ezen a téren további összehangolt és hatékony ellen­őrzésekre van szükség.

Magyarországon a gyártó egyelőre nem jelezheti termékén, hogy GMO-mentes, nem így külföldön...

Az élelmiszerekkel kapcsolatos általános jelölési szabályokat tartalmazó1169/2011/EU rendelet valamennyi tagállamra nézve –így Magyarországra is –kötelező. A rendelet megalkotásakor cél volt többek között, hogy az előírásokat világosabbá, érthetőbbé és olvashatóbbá tegyék, megkönnyítsék a vállalkozók számára azok betartását és nem utolsósorban, hogy korszerűsítsék a szabályokat. Ilyen újdonság például, hogy kötelezővé tették a nanoanyagok jelölését az összetevők között. Az élelmiszerek jelölésének világosnak és érthetőnek kell lennie, tartalmaznia kell minden olyan információt, amellyel segíteni tudják azokat a fogyasztókat, akik az élelmiszereket és étrendjüket tudatosabban kívánják kiválasztani.
A GMO-mentes jelölésre vonatkozóan valóban nincs uniós szabályozás, azonban hazánkban már megszületett az erre vonatkozó jogszabálytervezet. Ennek megjelenése után jogszerűen lehet majd alkalmazni ezeket a feliratokat a hazai termékeknél is.

Mik az új célterületek és újdonságok?

A közétkeztetés minőségének megújítása, javítása, valamint a közétkeztetésben kiszolgált élelmiszerek biztonságosságának növelése érdekében a NÉBIH hamarosan egy új felügyeleti rendszert –élelmiszerbiztonsági minősítő és osztályozórendszert –dolgoz ki és vezet be. A rendszer lényege, hogy a nyilvánosság bevonásával, a fogyasztók tájékoztatásával gondoskodik az élelmiszerbiztonsági- és élelmiszerminőségi szabályok betartatásáról, ellenőrzéséről és az élelmiszerlánc-szereplőinek rendszeres értékeléséről, miközben ösztönzi az élelmiszervállalkozókat az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos tevékenységük tudatos javítására.

A hatóság tevékenységében pedig kétségtelenül a mozgóérzékszervi bírálóállomás az egyik leglátványosabb újdonság. A bírálatokon részt vevőkollégáink az állomás beüzemelését megelőzően speciális elméleti és gyakorlati képzésen vettek részt a Corvinus Egyetemen. A gyakorlati képzéseket évente kell megismételniük, amelyen íz-, illat- és színfelismerési teszteket végeznek.

Milyen új eszközöket és fellépési formákat vezetnek be a jövőben?

A NÉBIH az élelmiszerlánc legfontosabb szereplőjének, a vásárlók igényeinek kielégítését célozza meg. Aktuális és hiteles információkkal látja el a szereplőket és úgy felügyeli az élelmiszerláncot, hogy ha valamely gazdasági szereplő a vásárlók egészségét veszélyeztető vagy tisztességtelen magatartást tanúsít, ott gyorsan és hatékonyan beavatkozik.

Ezt a munkát, szemlélet módot segíti például ingyenesen hívható zöld számunk és NÉBIH Navigátor elnevezésű mobilalkalmazásunk elindítása. Mindkét felület lehetővé teszi a tudatos vásárlók számára, hogy felhívják a hatóság figyelmét az élelmiszerlánc-biztonsági problémákra. Új, a modern irányzatoknak is megfelelő honlapunkon párhuzamosan, mégis jól elkülöníthetően tudjuk megjelentetni a lakosságnak és a vállalkozóknak, termelőknek szólóanyagainkat.

Ez a kettős felosztás kiválóan tudja erősíteni, kiegészíteni egymást, hisz például egy adott ügynél eltérő lehet a vásárlók és a kereskedők információigénye. A két szál viszont a végén összeér és végeredményül az egyes esetek rendkívül komplex feldolgozását kapjuk. Az utóbbi évek másik nagy újdonsága szemléletformáló kampányaink elindítása, amelyek révén szakembereink hosszú évek alatt felhalmozott tudását tudjuk megosztani a lakossággal. Konyhasziget magazinunkat például több mint 400 ezren olvassák. És úgy gondolom, hogy az élelmiszerhamisítás veszélyeire fókuszáló, Hófehérke történetét „újraíró”reklámfilmünket igazi különlegességnek tekinthetjük a közigazgatásban.

 

(TERMÉKMIX szaklap - 2015 októberi szám)

hírlevél feliratkozás

newsletter

trendfm

Hipermarketek

diszkontok