Interjú
Tipográfia

Az agrárium jövedelmezőségének növelése, a vidék megtartó képességének erősítése mellett a bizalmi kapcsolatok kialakítását tekinti a legfontosabb célnak Horváth István. A Földművelésügyi Minisztérium kiemelt programokért felelős miniszteri biztosát a Magyar Gasztro Térkép Klaszter II. KMS Workshopján
kérdeztük Baktalórántházán.

Hogy látja, milyen irányba halad az élelmiszeripari ágazat?

A jövőt tekintve optimista vagyok az élelmiszeripar egészét tekintve. Több okból is. Az elkövetkező hét éves Európai uniós fejlesztési források 60 százalékát a gazdaság fejlesztésre lehet fordítani. Ez nagy lehetőséget jelent Magyarországnak, hogy egy erős feldolgozóipar és élelmiszeripar jöjjön létre. A vidékfejlesztési kormányzat olyan ágazatok fejlesztésében gondolkodik, ahol nagyobb a foglalkoztatás és a hozzáadott érték. Ilyen a kertészet, a zöldég-gyümölcstermesztés. Fontos az öntözött területek növelése is. Mindezek által a vidéki foglalkoztatás és a vidéki emberek jövedelemszerző képessége, azaz maga a vidék megtartóképessége is növekedni fog. Több lehetőség lesz az általuk megtermelt áru értékesítésére. Egy erős élelmiszeripar az élelmiszerbiztonságot is erősíti.

Milyen ösztönzők vannak a nagyobb hozzáadott értékű termékek előállítására?

Horváth IstvánMagyarországon a mezőgazdaság több mint 80 százaléka alapanyag előállításról szól, ami kivitelre megy. Ezen változtatni kell. A feldolgozott élelmiszerek esetében pedig megdöbbentően nagy a külföldről származó élelmiszerek aránya, ahol az élelmiszerbiztonság, a nyomonkövetés nem megfogható. Hosszútávon a fő cél, hogy önállóak legyünk. Ellenőrzött termékpályák legyenek, jövedelmező vidéki munkahelyek, egymásra épülő üzleti gazdasági kapcsolatok és így komplexen azt gondolom, hogy mindenképpen van lehetősége Magyarországnak fejlődni. A legnagyobb lehetőséget az európai uniós források felhasználása jelenti, ha ezt elhalasztjuk az elkövetkező hét évben, elveszítjük a lehetőséget, hogy utolérjük magunkat illetve Európát.
A növénytermesztés és állattenyésztés egymáshoz viszonyított 70-30 százalékos arányának közelítését tűztük ki célul, ebben volt is elmozdulás. Az  állattenyésztés bővítése mellett fontos, hogy a megtermelt gabona alapanyagból kész terméket állítsunk elő, ahelyett, hogy külföldről vásároljuk meg a hazai alapanyagból feldolgozott árut.
A takarmányokhoz takarmánykeverő gépek szükségesek, az alapgabonák feldolgozása is nagyobb hozzáadott értéket jelent. A belső gazdaságot kell erősíteni és a feldolgozóiparra nagyobb hangsúlyt kell helyezni. Régen a tradicionális konzervgyárak a gyümölcs és zöldségfélék feldolgozása által jelentős integrátori szerepet töltöttek be egy-egy térségben, ezeket vissza kell állítani. Ha ezt most elhalasztjuk, Magyarországnak a következő 100 évben nem lesz esélye kimozdulni. A közmunkaprogram, a szociális szövetkezetek nem fenntartható megoldások.
Hosszútávon nem lehet az embereket szociális alapon vidéken tartani, mert a fiataloknak nem csak szociális igényeik vannak. Szeretnének házat építeni, autót venni, a gyerekeiket taníttatni, utazni, ehhez jövedelemre van szükség, és a jövedelem a nagyobb hozzáadott értékben van.
Vissza kell állítani a magyar társadalomban a bizalmi viszonyokat.
Ez nagyon fontos. Csak akkor fognak vidéken termelni, legyen az zöldség, gyümölcs vagy állattenyésztés, ha bízhatnak benne, hogy értékesíteni is tudják. Akkor van értelme termelni, ha van rá fizetőképes kereslet, azaz a piaci igények is megjelennek. Az árutermelés nem ideológiai, hanem gazdasági kérdés. Ahhoz pedig, hogy az agrárium minél jövedelmezőbb legyen, a termékpályákat kell a lehető legrövidebbre zárni, hogy ezáltal több maradjon az adott partnernél.

Milyen lehetőséget lát erre?

25 év alatt rossz állapotba kerültünk, nemcsak bizalmi viszony, kapcsolat sincs. Megszűntek a feldolgozó vállalatok, külföldi cégek látják el alapanyaggal a kereskedelmet, a gasztronómiát. Nincs tudatos fogyasztó. De én bizakodó vagyok. Minden társadalomban vannak hullámvölgyek. Van amikor jobban megy, van amikor rosszabbul. Ha őszintén megbeszéljük a problémákat és a valós helyzetet elemezzük, legyen az jó vagy rossz, csak azután lehet bölcs döntéseket hozni.
Ezek az együttműködések, konzultációk azt szolgálják, hogy az ágazat egyes szereplői visszaállítsák egymás között a bizalmi viszonyt, és kifejezzék az elkötelezettségüket, azt, hogy építenek a termelőkre, a termelők számíthatnak a feldolgozókra, a fogyasztók a feldolgozókra.

Milyen további lehetőségei vannak az áfa csökkentésének?

Az áfakérdést külön kell választani: politikai bátorság és gazdasági lehetőség egyaránt szükséges egy ilyen lépéshez. Előbbi megvan, a gazdasági lehetőségek azonban szűkek. Magyarországon a legnagyobb problémát az alacsony jövedelmek jelentik. Az emberek általános gazdasági helyzete 18 százalékos áfakulcs mellett sem lenne jobb. Ha az a kérdés, hogy az áfát kellene csökkenteni, vagy a jövedelmeket bővíteni, akkor azt mondom, hogy a jövedelmet kell bővíteni és csak második lépésben érdemes az áfát csökkenteni.


(Termékmix szaklap - 2015. 02-03 szám)                      Sebők Andrea

 

hírlevél feliratkozás

newsletter

trendfm

Hipermarketek