Interjú
Tipográfia

Jóllehet a hazai tejtermelők az év elejére minimális profitot rea­lizálhattak, az árnövekedést generáló keresleti piac megtorpant, majd jelentősen csökkenni kezdett. Harcz Zoltánt, a Tej Szakma­közi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatóját arról kér­deztük, hogy a szakmaközi szervezet miként kezelte a magyar piacon az importtej megnövekedése miatt kialakult helyzetet.

Milyen eszközzel szorítható vissza az olcsó import termékek megjelenése a hazai piacon? Miként aka­dályozható meg, hogy a jelenlegihez hasonló helyzet alakuljon ki a hazai tejpiacon?

Az elmúlt néhány évben megfigyelhető volt egy norma­lizálódási folyamat a tej európai piacán, és Magyarorszá­gon szintúgy, megfelelően magas lett a nyerstej felvásár­lási ára. Míg két éve 70-80 forint között volt ez az érték, 2014. év elejére 100 forint körül alakult, esetenként még magasabb is volt. Ehhez kapcsolódik az is, hogy az elmúlt években mintegy 200 milliárd forintnyi beruházás valósult meg az ágazatban, a tejtermelők között. Ezen beruházások a hatékonyság, a környezetvédelem és a költségcsökkentés érdekében valósultak meg. Ezzel a tejtermelők igen nagy pénzügyi és szakmai erőfeszítést vállaltak: határozottan és egyértelműen befektettek a hazai tej és tejtermék ágazat jövőjébe. Az elmúlt években a tejágazatban sikerült tuda­tosan felépített, szoros együttműködést kialakítani a kor­mányzat, a kiskereskedelem, a feldolgozók és a tejtermelők között. Az együttműködés eredményeképpen az elmúlt években folyamatosan csökkent az importtermékek aránya a boltok polcain, nőtt a hazai tejtermelő tehénállomány és bővült a minőségi magyar tej értékesítése.

Mindezek következménye volt az az állapot, hogy a tej­termeléssel kapcsolatban néhány éve nem jelentkeztek je­lentősebb problémák, mi több, 2014-re eljutottunk odáig, hogy minimális profitot is realizálhatnak végre a termelők.

Ez a tejágazatban tapasztalt, 2012 augusztusától kez­dődő, árnövekedést magával hozó keresleti piac 2014. év elejére megtorpant, majd jelentős csökkenésbe kezdett. 2014 márciusára már egyértelműen látszódtak azok a piaci jelenségek, amelyek piaci zavart vetítettek előre. Ezt a piaci zavart - ami miatt a nyáron a tejtermelők az utcára vonul­tak - több ok váltotta ki: elsősorban német, cseh, szlovák, lengyel és holland tejtermékek dömpingáron jelennek meg a magyar piacon, illetve egyes ál-nagykereskedők akár az áfát is elcsalva hozzák be a tejtermékeket Magyarországra, gyakran igen nyomott áron.

Az importált dömpingáras, vagy áfacsalt termékek – mennyiségüket meghaladó nagyságrendben – súlyosan zavarják a hazai tejpiaci egyensúlyt. Az importált tej ará­nyának hirtelen megemelkedése hátrányos az egyébként európai szinten is kiemelten versenyképes hazai termelő szektornak, a magyar feldolgozóknak, nem jó a tejága­zattal együttműködő, hazai tejtermékek forgalmazásában elkötelezett kiskereskedelemnek és nem jó a magyar ter­mékek iránt elkötelezett fogyasztóknak sem.

A Tej Terméktanács – hasonlóan a Kormányzat­hoz, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarához, a MOSZ Szarvasmarhatenyésztők Országos Választmányához, vagy a Holstein-fríz Tenyésztők Egyesületéhez – egyetértett a tejtermelők július 8-i demonstrációjával, amit a hazai tej­termelők azért szerveztek, hogy dömpingáras, vagy áfacsalt tejtermékeket ne hozhassanak be Magyarországra.

A demonstráció tehát nem a kereskedők ellen, hanem a felelőtlen, adóelkerülő import ellen szólt. A tejtermelők tüntettek továbbá az ellen, hogy a hazánkba ömlő import ne tegye tönkre a hazai vállalkozásokat, ne veszítsék el munkahelyeiket.

A Terméktanács üdvözli a hatóságok által eddig elvég­zett ellenőrzéseket, illetve az elért eredményeket. A felde­rített esetek azt bizonyítják, hogy a Terméktanács által tett hatósági bejelentések megalapozottak voltak. Ugyanakkor szorgalmazzuk, hogy a NÉBIH vizsgálatokon túl a NAV is folytasson le kapcsolódó ellenőrzéseket.

Szabályozás terén mit vár el a Tej Szakmaközi Szerve­zet és Terméktanács?

A Földművelésügyi Minisztériumtól (FM) a feketeke­reskedelmet visszaszorító szabályozást várja a Termék­tanács, illetve a nagykereskedői tevékenység szigorúbb engedélyeztetését, ellenőrzését. Javasoljuk, hogy az Agrár­kamara – az üzleti forgalom biztonsága és a tisztességes piaci magatartás megteremtése, megőrzése, illetve foko­zása érdekében – kiemelten foglalkozzon a fenti elveket elutasító, tejtermék forgalmazást is végző kamarai tagok tevékenységi körének korlátozási lehetőségével.

A nagykereskedelmet illetően milyen intézkedésekre lenne szükség?

Látni kell, hogy az élelmiszer előállítás és - ellátás biz­tonsága rendkívül jelentős társadalmi kérdés. Miközben az élelmiszer-előállítás csakis igen szigorú jogszabályok betar­tása mellett történhet, aközben az élelmiszerekkel történő nagykereskedelmi tevékenység szabályozása rendkívül laza. Egyes nagykereskedőket csupán az ebben a tevékenységben rejlő pénzügyi haszonszerzés vonz, főleg úgy, ha tevékeny­ségük során nem fizetik meg az összes adókötelezettségüket, esetenként elcsalják az általános forgalmi adót. Jellemző erre a nagykereskedelmi körre az is, hogy tevékenysége során tel­jes egészében figyelmen kívül hagyja az élelmiszerbiztonsá­gi előírásokat.

Ezen ál-nagykereskedők ügyének megnyugtató rendezése nem csak gazdasági, hanem élelmiszerbiztonsági kérdés is.

A nagykereskedők szigorúbb ellenőrzése, illetve a transz­parens szakmai regisztrációjuk megvalósítása terén a Ter­méktanács kész együttműködni a Kormányzattal és a Ka­marával.

A Terméktanács vizsgálja azon rendelkezés hazai beveze­tésének lehetőségét, miszerint egy adott termék a termelőtől a fogyasztóig csak a feldolgozó és a kereskedelem közbeik­tatásával juthasson el. Tekintettel arra, hogy hazánkban az ellátási láncba bekapcsolódnak az áfacsalásra specializáló­dott köztes forgalmazók, a velük szemben történő fellépés érdekében célszerű bevezetni ezt a gyakorlatot.

Milyen kormányzati eszközök, szabályozási lehetősé­gek állnak rendelkezésre? Milyen piacszabályozó in­tézkedések bevezetése jöhet szóba?

A Terméktanács szerepének megítéléséhez fontos tud­ni, hogy a Közös Agrárpolitika legutóbbi reformja során átalakult az agrárpiaci szabályozás klasszikus eszköztára, így került előtérbe az ágazati-szakmaközi önszabályozás. A szakmaközi szervezetek létrejöttével kialakuló önsza­bályozó tevékenység megkönnyíti az ágazati érdekegyez­tetéseket, és elősegítheti a kormány szakmai és jogalkotási munkáját is. Elismert reprezentatív szakmaközi szervezet­ként az alapanyag-előállítás, feldolgozás és a kereskedelem képviselői által reprezentált tagságunk részaránya jogi lehetőséget teremt arra, hogy az együtt elhatározott piac­szervezési intézkedések kiterjeszthetővé váljanak.

Mivel a kérdések legnagyobb részében a tejpiaci szerep­lők (tejtermelők, feldolgozók, kereskedők) érdekei közösek, az együttműködés kialakítása gyakorlatilag elkerülhetet­len. Szoros együttműködéssel javítani kell a termékpálya szervezettségét, a tejpiaci környezetet pedig kiszámítha­tóbbá és kiegyensúlyozottabbá kell tenni – mindezt a fo­gyasztók érdekében. Ezt a kvótarendszer 2015 évi meg­szüntetésére történő felkészülés is indokolja.

Milyen eszközökkel növelhető a hazai termékek iránt a kereslet?

Azokkal a kereskedelmi láncokkal, amelyek tagjai a Terméktanácsnak, korábban már egyeztetett a szakma­közi szervezet arról, hogy hogyan lehet növelni a magyar tej és tejtermékek kínálatát.

A terméktanácsi védjegy-család (’Tej-szív’, ’Tej-szív mi­nőségi, magyar’, ’Sajt-szív minőségi, magyar’ logók) mi­nél szélesebb körű használatával – együttműködve a már csatlakozott kereskedelmi szereplőkkel, akik a tagság, il­letve az együttműködés révén jogosultságot szereztek azok használatára – elősegíthető, hogy a fogyasztók mind in­kább előtérbe helyezzék a minőségi, magyar tejtermékek megvásárlását az importtal szemben. A csatlakozott keres­kedelmi láncokkal kötött megállapodások – reményeink szerint – nagyban segíthetik a Terméktanács munkájának alapvető célját, nevezetesen, hogy a hazai tej és tejtermékek fogyasztása növekedjen.

Milyen mértékben tapasztalható vagy mutatkozik meg a hatása annak, amit az OKSZ által képviselt ke­reskedők megígértek, azaz, hogy a hazai termékeket részesítik előnyben az import termékekkel szemben?

Tapasztalataink szerint a tejtermelők demonstrációját követően több áruházláncnál is kedvező változások in­dultak el. A Terméktanácsi tag kiskereskedelmi láncoknál (CBA, Tesco, Auchan, Penny Market) több magyar ter­mék lett a kínálatában, de például a Sparnál – amely nem tagja a szakmaközi szervezetnek – szintén kedvező folya­mat indult el. Ez a cég ugyanis már nem kínál vevőinek import UHT tejet, csak belföldit.

Milyen eszközök állnak rendelkezésre a hazai tejipar fejlesztésére?

A 2014-2020 közötti Vidékfejlesztési prioritások kö­zül kiemelt jelentőséggel bírnak egyebek mellett a be­ruházások, az élelmiszerlánc-szervezés, a kockázatke­zelés, az agrár-környezetgazdálkodás, csakúgy, mint az ökogazdálkodás, vagy génmegőrzés. Az állattenyésztési prioritások – a szaktárca korábbi tájékoztatása szerint – prioritást élveznek majd. Információink szerint az alábbi főbb támogatási intézkedések kapcsolódhatnak ide: beru­házások, állatjóléti célprogramok, agrár-környezetgazdál­kodás, pénzügyi eszközök alkalmazása, Európai Innováci­ós Partnerség, élelmiszeripari fejlesztés és kockázatkezelés.

 

(Termékmix, 2014. szeptemberi szám)


hírlevél feliratkozás

newsletter

trendfm

Hipermarketek