Interjú
Tipográfia

A húsipart érő negatív hatások évek óta hátrányosan befolyásol­ják a legálisan, transzparensen működő húsipari vállalkozások gazdálkodását A piaci helyzetről és a kilátásokról Keleti Zsoltot, a Sága Foods Zrt. vezérigazgatóját kérdeztük.

Megítélése szerint változott a piaci környezet?

Nagyon nehéz a magyar élelmiszergyártóknak, ilyen szempontból nem változott semmi. A magas áfa miatt ren­geteg a visszaélés, a feketepiaci szereplők egy része áfát igé­nyel vissza jogtalanul, más esetekben az áfa elkerülése a cél. Ezen kívül egyre inkább előtérbe kerülnek az élelmiszer­hamisítások, ilyen esetekben még nehezebben derül fény a csalásokra. A legjellemzőbb, hogy vannak olyan gyártók, akik húsnak nem nevezhető pépből készítik termékeiket, vagy más, olcsóbb állati eredetű alapanyagokat tesznek a készítményekbe. Az ehetetlen alapanyag ízét különböző fűszerekkel, sóval és ízfokozókkal fedik el, hogy a végter­mék végül is fogyasztható legyen. A vevőkben is tudatosul­nia kellene már, hogy 300-400 forintos virslik és párizsik nem állíthatók elő olyan alapanyagból, amit a magyar elő­írások szerint húsnak nevezünk. Jó hír, hogy a Nébih komo­lyan harcol ezen gyártók és készítmények ellen. Rend azon­ban csak akkor lehet, ha nem csak a végterméket ellenőrzik, hanem az egész folyamatot nyomon követik.

A teljes nyomon követés viszont nagyon nehéz és bonyo­lult folyamat, amíg pár százezres-milliós sertésállománynál megoldható, úgy csirke és pulyka esetében lehetetlen, hiszen sokkal nagyobb állatszámról van szó.

Az alacsonyabb áfa a visszaélések visszaszorításával sokat tudna lendíteni az ágazaton, de tudjuk, hogy annak költ­ségvetési vonzata miatt ez egy összetett döntést igénylő kérdés. Az év végétől új jelölési rendszer lép életbe, amely­ben másképp, pontosabban meghatározva kell feltüntetni az összetevőket, allergéneket. Ez tisztulást eredményezhet, ha valóban ellenőrzött forrásokból származnak a termékek.

A piaci stratégiájuk részeként a hazai pozíció erősítését tervezték, mi valósult meg eddig ebből?

Még nem vagyunk a növekedési fázisban. A nyereségessé­gi szint elérése érdekében áremelést kellett végrehajtanunk, ami azonban a jelenlegi piaci körülmények között nagy vo­lumenveszteségeket okozott.

Mennyiségben alacsonyabb az értékesítés: a húskészít­mény piacon nincs forgalomnövekedés, átlagosan 5-6 száza­lékos volumen visszaesésről lehet beszélni, amit az áremel­kedés kompenzálni tudott volna. Viszont az elmúlt évben az árak is csökkentek, mintsem növekedtek, pedig eddig sem volt fedezete az húsiparnak. A tavalyi volt az első inflációs hatás (áremelkedés) nélküli év az iparágban, ezért csök­kent összességben (mennyiségben és értékben) a kategória. A 10 százalékot kitevő prémium rétegen kívül az összes többi­ben lefelé, olcsóbb termékek felé próbálnak váltani a fogyasz­tók. Ennek a trendnek való megfelelési kényszer miatt a keres­kedelmi láncok újabb és újabb árengedményeket kérnek. Egyre lejjebb akarnak menni az árakkal és folyamatosan próbálnak egymás alá árazni. Különösen igaz ez a vevőcsalogató termékek esetében, amelyben a Sága Füstli virslije is egy hívó szó.

Némi átrendeződés a kereskedelemben is tapasztalható. A nagy alapterületű boltok forgalma csökken, a diszkontoké emelkedik. Utóbbiak minden fő kategóriában beengednek egy-egy márkát, hogy a fogyasztók otthonosság érzete meg­legyen, és tudják mihez hasonlítgatni a lánc saját márkás termékeit.

Az árképzésre pár évvel ezelőtt még volt ráhatásunk, mára ez megváltozott, az árletörés érdekében mindenki hajlandó a saját marginjából engedni, csak bejöjjön a vevő. Gyakran a kereskedők azt feltételezik, nagyobb kedvezményt adunk egyiküknek, mint a másikaknak, ezért egyre többet köve­telnek tőlünk. Mi arra próbálunk meg figyelni, hogy a leg­nagyobb kedvezményeket a legnagyobb vevőinknek adjuk, ám azt is figyelembe kell venni, hogy míg egyes szereplők­höz egy-két központi raktárra kell csak kiszállítanunk, ad­dig egy másik láncnál akár több száz boltra is terítünk, ami lényegesen megemeli az adott vevővel kapcsolatban felme­rülő költségeinket.

Korábban úgy nyilatkozott, hogy az erős márkákkal hajlandók együttműködni a kereskedelmi láncok. Mi­lyen eredményeket értek el a márkapozíció erősítése terén?

Azt elértük, hogy termékeink bent vannak a láncoknál. A Sága és mellettünk a Pick olyan erős márka, akikkel folya­matosan hajlandóak tárgyalni és együttműködni a láncok. Ezt a pozíciót sikerült megőrizni. Fontos a termékfejlesztés folytatatása, célunk, hogy ebben az évben is 5-10 új terméket tudjunk bevezetni. A láncok részéről azt tapasztaltuk, hogy esélyt adnak az innovációknak, ami egyértelműen a márká­nak szól. Mások az alacsony árak miatt kapnak lehetőséget.

Az utóbbi időben könnyebb a láncokkal együttműködni?

Nincs olyan tökéletes vevő, akinél jók az árak, nagy a for­galom, és hajlandók bennünket mindenben támogatni.

Van olyan lánc, ahol a Sága teljes termékpalettáját be tudják mutatni?

Nincs, de nem is cél. Termékválasztékunk 80 százaléka a hipermarketekben, és Interspar áruházak választékában szerepel, míg a diszkontoknak és a lakóhelyhez közeli kis­boltoknak teljesen más a kínálati stratégiájuk, amit nekünk is figyelembe kell vennünk.

Azt látom, hogy óriási nyomás van a kereskedőkön, hiszen az összfogyasztás évek óta nem bővül. A húsiparban nincse­nek nagy multinacionális szereplők, és mindenki mindent, azaz teljes árupalettát igyekszik előállítani, kevés a speciali­záció, mert ahhoz nem elég nagy a piac, hogy valaki egyfajta termékből meg tudjon élni.

A változásokat mutatja az is, hogy a diszkontok és a Tesco is bent van kisebb alapterű boltjaival a városokban. A Lidl egy gazdaságos, középkategóriás szoftdiszkont hálózattá fejlődött. Választékát tekintve egyre inkább a közepes és magasabb vásárlóerővel rendelkező vevőket célozza meg. Néha a kisboltok is igyekeznek lejjebb menni az árszinttel és árban versenyképesnek lenni a városszéli hipermarketekkel. Az engedményeket azonban az ellátási láncban valakinek meg kell fizetnie, legtöbbször nekünk gyártóknak, de ritkán az is előfordul, hogy a kereskedő is a zsebébe nyúl egy-egy vonzó akció érdekében.

Milyen beruházásokat valósítanak meg ebben az évben?

Ahogy tavaly, úgy az idén is kisebb összegeket fordítunk jellemzően hatékonyságjavító beruházásokra. Egy szíj, egy töltő berendezés, vagy kijelző panelek cseréje szerepelnek a sorban, vannak köztük olyanok, amelyek többmilliós meg­takarítást hoznak.

Választékpolitika terén merre mozdultak el?

A prémium szegmens az egyik terület, ahol bővítjük a je­lenlétünket, nemrég például magasabb hús, de alacsonyabb sótartalmú, vitaminokkal és ásványi anyaggal dúsított gye­rektermékeket vezettünk be. Ebben a szegmensben tovább­ra is stabil a kereslet, bár itt sincs akkora növekedés, de öl­döklő árharc sem. Jelen vagyunk a középkategóriában nem a legolcsóbb, de jó és még jobb minőségű készítményekkel. A legtöbb termékünkkel, az árainkat tartva, garantált minő­ségű élelmiszereket állítunk elő. Ez sem könnyű, különösen úgy, hogy a fogyasztóink is megértsék, hogy ez mit jelent. A párizsiknál például nemrégiben 65 százalékra növeltük a hústartalmat. (A piaci átlag 40-50% között mozog.) Azon vagyunk, hogy minél több fogyasztó megtapasztalja, hogy valóban azt kapja, amit ígértünk, és persze arra is törek­szünk, hogy az adott kategóriában növelni tudjuk részese­désünket.

A forgalmunk 15 százaléka exportból származik, ez nagyságrendileg nem fog változni. A virsli szegmensben a technológia és az emberi tudás révén versenyképesek tu­dunk lenni, itthon mindenképpen. Jók a kilátások arra is, hogy az egyik hazai vevőnk 6-8 másik országban működő láncaiba bejussunk közepes és jó minőségű sajátmárkás ter­mékekkel. Ezen felül tőlünk keletre is elkezdtünk nagyon olcsó termékeket értékesíteni, az első néhány kamion árut már kivittük és kaptunk további rendeléseket is. Egy ilyen üzlet megvalósulása nem csak a gyártásunk hatékonyságát javítaná jelentősen, hanem pozitív eredményt hozna, ha hét­ről hétre stabil, kamionnyi mennyiségre lenne kereslet.

A vágóhíd bezárás milyen hatással van termelésükre? Honnan szerzik be az alapanyagot?

Amíg a saját vágóhidunk működött, akkor és olyan hús állt rendelkezésünkre, amire aznap szükség volt, de már ko­rábban is az alapanyag felét a piacról kellett beszereznünk. Csak annyi változott, hogy a saját vágóhíd biztosította ru­galmasságot hatékony beszerzéssel és minőségbiztosítással kell pótolnunk. Mi nem a legolcsóbb, hanem magasabb mi­nőségű alapanyagot vásárolunk, a célunk az, hogy a végter­mék minősége stabilan magas minőségű legyen.

A jelenlegi helyzet rákényszerít bennünket, hogy a be­szerzési, az átvételi és a minősítési folyamatokat, a hús fel­használást valamint a receptúrát standardizáljuk. Ez végső soron költségcsökkenéshez, a termékek olcsóbbá válásához vezet, anélkül, hogy a minőségi elvárásainkat fel kellene ad­nunk! Ez azonban egy hosszú folyamat.

A hazai piaci részesedésnövelésében hol tartanak? Mivel lesznek elégedettek?

Ha a magyar piacon a tavalyi szintet tudnánk tartani, elé­gedettek lennénk, jelenleg 6-7 százalék között van a piaci részesedésünk. 2014-ben az a célunk, hogy egy erős vis­szaesés után stabilizálni tudjuk a helyünket a kategóriában. Öt év mínusz után az elmúlt 9 hónapban nagyjából nulla kö­rüli eredményt produkáltunk, de úgy látom, hogy az üzemi eredményünk év végére pozitív lesz.

 

(Termékmix - 2014. június)                              Sebők Andrea

hírlevél feliratkozás

newsletter

trendfm

Hipermarketek

diszkontok