Marketing
Tipográfia

Instagram, Youtube, Tumblr, Snapchat – csupa olyan felület, amelyen az Y és főleg a Z generáció tagjai otthonosan mozognak. Utóbbiakat pedig egyre inkább csak ezeken a felületeken lehet elérni, éppen ezért óriási a fejlődési potenciál ezekben a platformokban és itthon még messze nincsenek 100 százalékig kihasználva. A Facebook megkerülhetetlen, ám az amerikai 16 évesek körében még mindig lekörözi egy oldal. Sorozatunk harmadik részében a nálunk kevéssé használt Snapchatet, és a közösségi média piacának más oldalait mutatjuk be.

Úgy tűnik, a legismertebb közösségi oldal egyre inkább uralkodóvá válik: az Instagram megvásárlásával a fiatalabbakat is célba vette. Bár a Snapchat nagy ellenlábasa a Facebooknak, itthon még kevésbé használják, mint ahogy az összes többi felület sem igazán mérhető. A nemzetközi frontokon szoros verseny van a két nagy rivális között, amiben minden szereplő átalakul.

A Facebook, a Youtube, az Instagram és nem utolsósorban a Snapchet négyesfogata uralja a közösségi médiát, ám Zuckerbergék teljes hegemóniára törekednek: folyamatosan hoznak létre a konkurensek szolgáltatásait kiváltó alkalmazásokat.

„A Twitter főleg Amerikában és Nyugat-Európában népszerű, ám a szolgáltatás jelenleg is nagy átalakuláson megy keresztül, hiszen a cél az, hogy a platform komplett hírszolgáltatássá váljon. Felhasználó- és aktivitásszámban, vagy éppen az alkalmazásban eltöltött időt tekintve sehol sincs a Facebookhoz képest. Nagy előnye, hogy minőségi felhasználókat tudhat magáénak. A Google Plus az utóbbi időben teljes kudarcot vallott és a Tumblr használata sem nagyon mérhető itthon” – mondta el Mészáros Beatrix, a Mindea ügyvezető igazgatója.

Snapchat – Szárnyal, de meddig?

Ahogy az ügynökség vezetője fogalmazott: a Snapchat esetében a Facebook számára valódi ellenségről beszélünk, hiszen épp az utánpótlást, a felnövő generációt szipkázza el előlük. „Egy vadiúj szolgáltatást hozott a közösségi média piacra, az „eltűnő” üzeneteket, ami hamar sikeres lett. A Facebook túl nagyra nőtt világában már senkinek sincs magánélete, a Snapchat visszatért az alapokhoz és újra privát szférát kínált a felhasználóknak, akiknek ez nagyon tetszett.”  

A Snapchaten – a korábbi közösségi oldalakkal ellentétben - olyan tartalmakat lehet létrehozni, melyek idővel elvesznek: a látogatók tisztában vannak azzal, hogy limitálva van (24 órára) az idejük a tartalmak megtekintésre, mielőtt azok eltűnnek. Ez az előremutató trend azonban nálunk kevésbé népszerű: nem nagyon használják a cégek a digitális média kampányok során.

„Itthon még nem nagyon használják a Snapchatet, pedig 166 millió aktív napi felhasználója van világszerte, akik három milliárd snapet készítenek naponta. Nem annyira népszerűek a filterek sem, melyek miatt nagyon szeretik külföldön, illetve a hírek részt is inkább külföldön olvassák, magyar cikkek nincsenek a platformon” – fogalmaz Bodó Balázs, a USP – Unique School Presence vezetője.

LinkedIn: már nincs egyedül

A Facebook Job funkciója a LinkedIn-nek is ki­hívást jelent, hiszen a számos funkcióval bíró szakmai platform – amely Magyarországon egyfajta online CV-ként és az álláskeresés egyik lehetőségeként működik – versenytársat kapott.

A LinkedIn a Microsoft által birtokolt egyik legnagyobb közösségi portál, több mint 330 millió felhasználóval. Viszont alapvetően más a felhasználása, mint a már megszokott Facebooké vagy Instagramé, hiszen ide kapcsolatépítés céljából regisztrálhatunk, emellett nagyon jól használható munkaerő keresésre is, hiszen itt az emberek az önéletrajzukat töltik fel. Egy HR-esnek fontos adatokat tartalmaz egy LinkedIn fiók. Amellett, hogy tartalmazza a profil azt a nyers információt is, mely egy önéletrajzban benne van, további szakmailag fontos „puha” adatot is tud adni egy-egy emberről. Ilyen a kapcsolatrendszere, skilljei.

Magyarországon nem sok felhasználó van rajta, viszont minden fontos döntéshozó megtalálható, így ki is használjuk a rendszer adta lehetőségeket. Rá lehet keresni pozícióra, cégre is, így könnyen bejelölhetjük a cégünk számára releváns munkatársat, akinek ezután üzenetet tudunk küldeni a rendszeren keresztül. 

A fiatalabb generáció által kedvelt oldalon – az időbeli korlát mellett – olyan videó, vagy fotó tartalmakat lehet létrehozni, amelyekre különböző animált, grafikus és design szűrők – filterek – húzhatóak, és ezek akár reklámok is lehetnek. A Snapchat elsősorban a kamaszokra épít, akik körében hamar népszerűvé váltak a szűrők és az eltűnő tartalmak, a felület játékossága.

A közösségi média egyik nagy előnye, hogy értékelni lehet. Bár ez akár veszélyes is lehet kritika esetén, ugyanakkor a legnagyobb segítség a marketingben, ha az elégedett ügyfelek ajánlani akarnak. A személyes ajánlás pedig a legjobb reklám.

A Snapchaten ez úgy működik, hogy ha például egy pizzériában vacsorázunk és erről fotókat is készítünk, majd behúzzuk a képek alá az aktuális pizzéria filterét – a cég egy olyan reklámot kap, amelyet akár fiatalok sok ezrei láthatnak, mindezt pedig ingyen. Ez persze igaz lehet bármilyen üzletre.
A Snapchat hivatalos oldalán számos olyan sztori olvasható, ahol a cégek óriási eléréseket produkáltak Snapchat reklámmal. Az egyik példa a Kraft Mac and Cheese terméke, amelyről szűrőt készítettek. A „virtuális makarónit” a felhasználóknak 20 másodperc alatt kellett elkapniuk a szájukkal. A játékos filter 13 százalékkal emelte meg a vásárlási hajlandóságot. Közel ötmilliószor játszották le a Nescafé-nak azt a filterét, amelyben kávégőz szállt fel a telefon képernyőjén, így invitálva kávéra ismerősünket.

  

Átalakuló Facebook

Mobilon az életük 

Észak-Amerikában egy 2017 februári, reprezentatív felmérés szerint a megkérdezett 13-24 éves fiatalok körében 79 százalékkal a Snapchat használata vezet, a második a Facebook 76 százalékkal, a harmadik pedig az Instagram 73 százalékkal. A dobogóról leszorult a Twitter a maga 40 százalékos elérésével.
Az USA-ban a 16-24 éves fia­talok átlagosan napi 200 percet töltenek mobil eszközön. 

Kérdés azonban, hogy meddig tart a snap szárnyalása. A Facebook, felismerve az oldal népszerűségét, korábban vételi ajánlatot tett a Snapchatre, amit azonban elutasí­tottak.

Így a Facebook ellentámadásba lendült és létrehozta a Stories funkciót, ami szintén egy eltűnő tartalom, majd sorra beépítette saját szolgáltatásaiba: először az Instagramba, majd a Messengerbe, most a Whatsappba és már a Facebookba is. Sőt, már ők is készülnek a maszkolásra: korábban már megvették a Masquerade-et, ami a legprofibb arcmaszkolós app. „A stratégia működni látszik, a felhasználók tömegesen vándorolnak át az Instagram storyra Snapchatről. A többi szolgáltatás story funkciója nem működik jól, legalábbis egyelőre” – mondja a Mindea vezetője.

Lehet, hogy nem is kellenek weboldalak? Ez a kérdés egyre többször merül föl a kisebb cégek esetében is.

Működhet-e az e-kereskedelem, a vásárlás, a kapcsolatfelvétel csupán a Facebook-on keresztül? Az összetettséghez hozzájárul, hogy a Facebookon megjelent a sikeresnek ígérkező Job funkció, videózásban pedig a YouTube mellé kezdenek felzárkózni.

A Facebookon a havi aktív felhasználók száma közelíti a kétmilliárdot, míg a naponta használók száma is egy­milliárd körül van. Lassan már minden arról szól, hogyan építsük be az emberi tudást a gépekbe. Az egyik ilyen, előremutató applikáció a Facebooké. A Facebook Messengeren belüli chatbotok pontosan arra lesznek tervezve, hogy képesek legyenek válaszolni a legtöbb vevő által feltett kérdésre emberi beavatkozás nélkül, ami segít a kapcsolattartásban, támogatja az értékesítést, mindez pedig alkalmazott nélkül.
„A Facebooknál a like már nem az elsődleges tényező, mert attól, hogy lájkolok, követek egy oldalt, a Facebook még nem rotálja be automatikusan a posztjait, csak akkor, ha valamilyen interakciót adok rá. Így tud organikus forgalmat generálni az oldal, és akik így látják, azok a következő pár posztot is látni fogják, addig, amíg reagálnak is rá” – mondja Bodó Balázs. Minden arrafelé vezet, hogy hirdessünk és költsünk pénzt a Facebookon. 

 

(TERMÉKMIX - 2017 szeptemberi szám)

 

 

 

hírlevél feliratkozás

newsletter

trendfm

Hipermarketek