Piac
Tipográfia

A tavaly december 13-án életbe lépett új európai uniós rendelet előírja a fogyasztók megfelelő tájékoztatását a forgalmazott élelmiszerekről – többek között – az allergiát vagy intoleranciát okozó anyagokat is kötelező az élelmiszerek csomagolásán feltüntetni.

cimkeA gyártók biztosra mennek, némelyek túlzottan óvatosak, viszont egyre kevesebb hely jut a marketingtartalom megjelenítésének. Kérdés, hogy mindez miként növeli a vásárlók tudatosságát.

Maga a szabályozás nem új, hiszen az allergéneket eddig is jelölni kellett, épp azon a helyen, ahol most is: az összetevők között. A különbség csupán annyi, hogy ezután valamilyen nyomdatechnikai kiemeléssel (vastagítás, aláhúzás, más betűtípus, extrém esetben más elütő színezés stb.) meg kell különböztetni a többi összetevőtől – nyilatkozta lapunknak Fenyvesiné Bakos Mária, a WESSLING Hungary Kft. Élelmiszerbiztonsági üzletága szakértői csoportjának vezetője. A jogalkotók az új szabályozással azt szeretnék elérni, hogy az ételintoleranciában szenvedő fogyasztók könnyebben megtalálhassák a számukra „káros”  alapanyagot a listában. A gyártók eddig önként összesítették a szövegben az allergén anyagokat, ez azonban nem volt egységes, és mivel nem volt kötelező, sokan nem is alkalmazták ezt a gyakorlatot. Így a fogyasztónak sokszor nehéz volt az esetleg többnyelvű címkén az összetevő listában a többi szövegrésszel összeolvadó nyomtatásban megtalálni az őket érintő információt.
Mindez nem jelenti azt, hogy a továbbiakban nem lehet összefoglaló allergén információt a címkén közölni, de ez nem mentesíti a vállalkozót a fentiekben leírt kötelezettség alól – mutatott rá. Felhívta ugyanakkor a figyelmet egy fontos terület, a nyomokban jelen lévő allergén anyagok jelenlétére figyelmeztető jelölés szabályozatlanságára.
A most életbe lépő szabályozás erre ugyanis nem terjed ki, kvázi nem kötelező ezt feltüntetni. Pedig vannak olyan fogyasztók, akiknél a nyomokban jelen lévő allergének fogyasztása sem elfogadott, így ezen információk elmaradása komoly egészségügyi problémát jelenthet.
Az élelmiszerbiztonsági szakember szerint a gyártók azonban inkább a túlzott óvatosság felé tendálnak, és még arra a termékre is ráírják a „Nyomokban jelen lévő allergén anyagokat tartalmazhat” figyelmeztető információt, aminél minimális eséllyel fordulhat elő, illetve kis odafigyeléssel pl. más alapanyag beszállító
választásával, vagy a gyártási sorrend megváltoztatásával el is kerülhető.
Például azzal, hogy a gyártó először a „tiszta” terméket gyártja, és attól halad az allergén anyagot tartalmazó termékek felé. Üzemenként eltérő, hogy melyik módszer a megfelelő.
Ezzel a kis változtatással viszont a gyártók az érzékenyebb fogyasztói réteghez is eljuttathatnák termékeiket, ami által nőhetne a vásárlói körük, a fogyasztók pedig több termékből választhatnának. Ugyanakkor meglehetősen szövevényes a jogszabályok hálója, és sok esetben nehezen követhető, hogy mi mikor lép hatályba, mikor kell átállni bizonyos termékeknél.
Például a hústermékek esetében a darált húsokra vonatkozó rendelkezés már tavaly hatályba lépett, míg az eredetre, származásra vonatkozó szabályozás csak 2015. áprilistól fog hatályba lépni. Van olyan része a jogszabálynak, amiről már tudni lehetett, hogy értelmezési problémák miatt végrehajtási rendelet fog születni róla, ez azonban még nincs meg, viszont a jogszabályt december közepétől már alkalmazni kell. Ez a gyártóknak gondot jelent, mivel nem szeretnének félévente csomagolást cserélni. Volt olyan hazai kisvállalkozó, aki költséghatékonysági megfontolásból 5 évre akarta legyártatni a csomagoló anyagát, de erre jó
szívvel nem tudtunk igent mondani.
A szűkös nyereségességgel dolgozó hazai élelmiszervállalkozók számára meglehetősen nagy probléma, hogy nem lehet ennyire előre gondolkodni.
A tápértékjelölés egyelőre csak bizonyos termékekre kötelező. Ilyenek az állításokat tartalmazó (light, csökkentett, dúsított stb., vitaminokat, ásványi anyagokat tartalmazó stb.) termékek. Ebben nincs változás. Ez idáig is kötelező volt, csak más jogi hivatkozás alapján. A jövőben a „normál” termékekre még 2016. decemberig nem kell ezt feltüntetni. Sok termék esetében azonban a gyártók, forgalmazók ezt már önkéntesen alkalmazzák. Azt gondolom, a fogyasztót minden olyan információ segíti a tájékozódásban, amivel a termékek összehasonlíthatók. Ilyen lehet a tápértéktáblázat is. Adott esetben valakinek fontos lehet, mennyi
zsírt, fehérjét, cukrot tartalmaz egy termék. Vagy esetleg a sótartalom érdekli, mert éppen magas vérnyomásra hajlamos és sószegény diétát kell tartania. A legfontosabb, hogy a vásárló tudjon tájékozódni – vélekedett a WESSLING szakértője.

A QR KÓDÉ A JÖVŐ

Vannak már olyan korszerű megoldások is, mint például a QR kód, amellyel sok információ okostelefon használatával tudható meg. Ez esetben a tartalmak rugalmasabban változtathatók, és az egész kevesebb anyagi ráfordítással kivitelezhető. A fiatalok előszeretettel alkalmazzák már ezeket a módszereket.
Fenyvesiné Bakos Mária szerint az új jogszabály értelmezése sok esetben nem egyértelmű, nem olvasható ki belőle pontosan a jogalkotó szándéka.
Ráadásul, ahogy már említettem, hiányoznak még a végrehajtási szabályok is. Ilyen fekete folt a jogszabályban a származási hely feltüntetésének problémája. Ennek a megjelenését nagyon várják az érintettek. Célszerű lenne egy átfogó, az EU által kiadott értelmezés, mert ami eddig megjelent, az a menet közben felmerült kérdésre ad választ. Ennek hiányában a magyar hatóság a hozzá befutott kérdésekre adott válaszok vagy az általuk feltárt és értelmezett paragrafusokra adott iránymutatás összegyűjtésével és kiadásával tudja segíteni a vállalkozásokat. Ez a gyártóknak és a tanácsadóknak egyaránt igazodási pontot jelentene.
A nem előrecsomagolt termékekre vonatkozó, tavaly december közepén megjelent rendeletet jobb lett volna korábbra időzíteni, hogy legyen idő felkészülni. Ebben a termékkörben mindenki saját belátása szerint tájékoztathatja a fogyasztókat. Ki írásban, ki szóban. Ha az írásban történő tájékoztatást választják, akkor ennek vásárlás előtt és a vásárlás helyén meg kell történnie, és nem járhat többletköltséggel a fogyasztónak. Ennek módja lehet fizikai (papír, tábla stb.) vagy elektronikus adathordozó (pl. vonalkódleolvasó szerkezet stb.) Választhatják a forgalmazók a szóbeli tájékoztatást is, ebben az esetben a fő szempontok ugyancsak változatlanok (vásárlás előtt, ingyenesen), itt viszont azt kell a boltban kiírni, hogy kitől lehet a tájékoztatást megkapni.
A boltnak viszont rendelkeznie kell minden olyan dokumentummal, ami a tájékoztatást alátámasztja.
A beszállítótól kell ezeket a tájékoztatásokat bekérnie. Ezen dokumentumok meglétét mindkét forma esetében a hatóság ellenőrzéskor kérheti.
Egyetlen dologra valószínűleg nincsenek felkészülve sem az önkiszolgáló üzletek, sem pedig a hatóságok.
Ez pedig a fegyelmezetlen fogyasztó.
Az a vásárló ugyanis, akinek nincs a közvetlen környezetében ilyen intoleranciában szenvedő ember, nem biztos, hogy felméri, mekkora kockázatot jelent, ha a termékeket válogatás közben esetleg összekeveri, például rossz helyre teszi vissza stb. Ezáltal érintkezhetnek egymással különböző allergén anyagot tartalmazó termékek – mondta Fenyvesiné Bakos Mária, hozzátéve, hogy ebben az esetben a bolt által teljesen jogszerűen és okumentációkkal alátámasztott kiírás nem sokat ér...
Az összes élelmiszeres és élelmiszer jellegű termék címkéjét újra kellett gondolni a törvényi előírásoknak megfelelően. A nemzetközi címkés csomagolással bevezetésre kerültek a szendvics címkék, illetve lapozgathatós booklet címkék, amelyek lehetővé teszik, hogy ne kelljen az adott országban külön címkézni. Utóbbiak használatával egy-egy országnak lehetősége nyílt az egyes termékekre és összetevőkre vonatkozó állítások bővebb kifejtésére is – tájékoztatott Kanyó Roland. A dm Kft. marketing és PR menedzsere szerint, egyre több előírásnak kell megfelelni, egyre kevesebb hely jut a marketing szemléletű megjelenítésre.
A jogszabályok változása miatt folyamatosan felül kell vizsgálni, és szükség esetén hozzá kell nyúlni a címkékhez, ami folyamatos munkát igényel a központban – emlékeztetett.
A vásárló számára fontos a szakszerű tájékoztatás, a termékkel kapcsolatos valamennyi információ közlése esetén azonban fennáll annak a veszélye, hogy a vásárló számára a közölt információhalmaz olvashatatlan lesz.
A márkát nem a címke építi, sokkal inkább a termékminőség, a receptúra, a csomagolás, de jelentős szerepe van, mivel sok a tudatos vásárló, akik igénylik a pontos tájékoztatást.
Kiemelt szempontként kezelik a tudatos vásárlók elvárásainak való megfelelést, a vállalatnál megfelelően fejlesztik a címkéket is, de ezeket a költségeket nem hárítják tovább a fogyasztói árba.
A Sparnál folyamatosan egyeztetve a szakhatóságokkal (FM, NÉBIH) több mint egy évig készültek az átállásra. A lánc sajátmárkás csomagolású termékeit felülvizsgálták, ahol szükséges volt, az új, már megfelelő információtartalmú borítóanyagot gyártották le.
Maczelka Márk, a Spar Magyarország Kft. kommunikációs vezetője kiemelt célnak nevezte a vevők minél teljesebb körű informálását az egyes árucikkeken keresztül is, ezért a kötelező törvényi előírásokon túl, lehetőség szerint a csomagolásokon feltüntetik a keresztallergéneket, a termék jellegétől függően az egy adagra vonatkozó tápértékadatokat és irányadó napi beviteli értékeket, valamint részletes felhasználási útmutatót, szükség esetén elkészítési javaslatot jelentetnek meg rajta.
Évek óta tartó tendencia a csomagolást illetően a sajátmárkás termékek közeledése a gyártói márkákhoz.
A kizárólag egy-egy lánc forgalmazásában álló árucikkek a polcokon megjelenésükben egyre modernebbek, fogyasztásra ösztönzőbbek, kreatív grafikákkal ellátottak. Az ilyen cikkelemek gyakran már nem csak egy logót kapnak a csomagolás frontján, hanem termékcsaládokba tömörülnek (Pl.: SPAR Premium, SPAR
Natur*pur, stb.)
Mint mondta: a csomagolatlan élelmiszerek allergén jelölése egy teljesen új rendszer felállítását kívánta meg.
A láncnál létrehoztak egy adatbázist, amelybe a gyártó partnerek a receptúráik alapján feltöltik a megfelelő információkat, azokat folyamatosan karbantartják, szükség esetén módosítják. Ebből az adatbázisból kapják az áruházak akár napi szinten az információt, amelyek a csomagolatlan élelmiszerek mellett az árjelző
címkén jelennek meg, hogy a vásárlók már a vásárlási döntés pillanatában tájékozódni tudjanak.

EDUKÁCIÓS KAMPÁNYESZKÖZ

A Nielsen globális felmérése alapján, a magyar fogyasztók a termékcsomagolás címkéinek tájékoztatását pontosabbnak és hitelesebbnek tekintik mint a 28 európai ország fogyasztói – nyilatkozta lapunknak Kiss-Tóth Bernadett, a Nestlé dietetikusa. A csomagolások használatára vonatkozó európai kutatások azonban azt mutatják, hogy a vásárlóknak még mindig elenyésző százaléka fordít figyelmet a csomagoláson lévő tájékoztatás alapos áttanulmányozására, annak gyakorlati alkalmazására és ez is inkább a speciális étrendet követő (pl. táplálék allergiás, cukorbeteg) fogyasztókra jellemző. E trend megváltoztatása alapvető fontosságú lenne, hatékony megvalósítását pedig egy minden érintett bevonásával történő, edukatív kampány jelentősen segítené.
A Nestlé felelőssége és az egészséges táplálkozás iránti elkötelezettsége a termékcsomagolásokon feltüntetett, széleskörű tájékoztatásban egyaránt  megmutatkozik - fogalmazott Gyovai Györgyi, a vállalat marketing igazgatója.
A termékfejlesztésen túl a vállalat táplálkozási vállalásainak alapvető részét képezi a termékcsomagolásokon feltüntetett, széleskörű tájékoztatás, a QR kód használata, valamint a kiegyensúlyozott táplálkozásra vonatkozó extra javaslatok, tippek alkalmazása. - „Termékeink csomagolásának alapvető eleme az úgynevezett Táplálkozási Iránytű, amelyen minden esetben szerepel a fogyasztói szolgálat elérhetősége, hisz kiemelt jelentőségűnek tartjuk, hogy vásárlóink minden esetben választ kapjanak felmerülő kérdéseikre. Ezen felül az új jelölési szabályoknak megfelelően, minden releváns termékünkön feltüntetjük a tápértékjelölésre vonatkozó információkat 1 javasolt adagra vonatkoztatva, a napi referenciabeviteli értékek százalékában is, ami segíti a fogyasztót a tudatos, kiegyensúlyozott étrend, és életmód kialakításában.”– húzta alá Gyovai Györgyi.
A csomagolásfejlesztés a termékfejlesztés szerves része, amely kiemelt hangsúlyt kap valamennyi termékkategória esetében. A kötelező előírások betartásán túl, a gyakorlatias, oktató jellegű tájékoztatás - mint a javasolt egyszeri fogyasztási mennyiségek feltüntetése, a teljes étkezésre vonatkozó ajánlások és az általános, egészséges táplálkozást érintő információk elhelyezése - ugyancsak kiemelt szerepet kap. Ezáltal segítve a fogyasztókat a hazai és nemzetközi ajánlásoknak megfelelő tápanyagbeviteli értékek eléréséhez - fűzte hozzá Kiss-Tóth Bernadett.

CSOMAGOLÁS, MINT ELSŐDLEGES KOMMUNIKÁCIÓS FELÜLET

Mivel a csomagolás az a felület, amellyel a vásárló a vásárlás pillanatában találkozik, a termék vonzó, figyelmet odavonzó külleme mellett fontosnak tartjuk, hogy minden olyan információt megosszunk fogyasztóinkkal, amelyek szükségesek a tudatos, tájékozott élelmiszerválasztáshoz- tette hozzá Gyovai Györgyi. Bizonyos esetekben a limitált felületből adódóan a lehetőségek is korlátozottak, ám a legfontosabb információk megosztására - mint a termékösszetétel, a tápértékinformációk, a javasolt fogyasztási mennyiség, valamint a kötelező elemek - mindig van lehetőség. A termékeink egészséges táplálkozásban betöltött szerepének kommunikációjához a csomagolás elsődleges felületnek számít.
A széleskörű, transzparens tájékoztatás a vásárlóban növeli a bizalmat és lehetőséget nyújt számra, hogy a feltüntetett ajánlások, információk birtokában tudatosan döntsön arról, hogy a termék miként illeszthető be mindennapjaiba, esetenként még az elkészítésre vagy fogyasztására vonatkozólag is plusz információ birtokába kerüljön – tette hozzá a Nestlé marketing igazgatója.

NÉBIH: BŐVÜL AZ INFORMÁLÓDÓ VEVŐK KÖRE

A Nébih tapasztalatai szerint egyre szélesebb a vásárlók azon köre, akik számára fontos információt jelentenek a jelölésen feltüntetett adatok.
A hivatalnál azt mondták, hogy mindent megtesznek a fogyasztói tudatosság további növelésére, ami kiemelt stratégiai cél is egyben.
A fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló 1169/2011/EU rendelet egyes kérdéses témáival kapcsolatban megjelent egy útmutató, amely kérdezz-felelek formában tartalmazza az egyes rendelkezésekkel kapcsolatban eddig felmerült értelmezéseket. A dokumentum bővülni fog további kérdésekkel
és válaszokkal. Az előírás értelmezésével kapcsolatban érkezett kérdésekre a NÉBIH és a Földművelésügyi Minisztérium közösen kiadott szakmai álláspontokkal segíti a gyártókat és kereskedőket.
A nem előrecsomagolt élelmiszerek esetében az allergén összetevőkről a vásárlást megelőzően kell a fogyasztót tájékoztatni többletköltség felszámítása nélkül. Tapasztalataink szerint a nagyobb kereskedelmi egységek legtöbbször kódokkal tüntetik fel az egyes allergéneket, míg kisebb egységekben a szóbeli tájékoztatás lehetőségét részesítik előnyben.

KORSZERŰ MEGOLDÁSOK

„A címkén feltüntetett információkhoz képest léteznek ugyanakkor nagyobb rugalmasságot biztosító, kevesebb ráfordítással működtethető korszerű megoldások, amelyek a jövő vásárlói körében keresettek. Ez a vevői kör az apró betűs szövegek bogarászása helyett előszeretettel használja egy-egy termékhez kapcsolódóan tájékozódásra, sőt még sokkal többre az internetet okostelefonok és egyéb mobileszközök segítségével – mindenhol, mindenkor - mutatott rá Vatai Krisztina, a GS1 Magyarország Nonprofit Zrt. üzletfejlesztési igazgatója.
A kétdimenziós kódok használatávalkapcsolatban ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy konkrét termékadatokat nem érdemes belekódolni, hiszen akkor minden változásnál cserélni kell a kódot, így a csomagolást is.
Ennél célszerűbb egy olyan interneten elérhető tartalomra irányítani a vásárlót, amelyet folyamatosan karbantart a márkatulajdonos és nemcsak erre a célra, hanem akár saját honlap-tartalomként, vagy az online kereskedőkkel történő megosztásra is használhat.
E megoldás további előnye, hogy rögtön kibővül a fogyasztóval megosztható információk köre, marketingtartalmak és további márkaelemek jeleníthetők meg, de itt már csak a marketingesek fantáziája szab határt annak, hogy miképpen változtathatjuk a termékünk iránt érdeklődő fogyasztót vásárlóvá.
A GS1 Magyarország éppen a 1169/2011/EU Rendelet kapcsán fejlesztette ki SafeBrand szolgáltatásrendszerét, amelyet partnereivel és az érintett hatóságokkal együttműködésben üzemeltet. A rendszerben nemcsak a termékadatok feltöltésére és kereskedőkkel, illetve a mobilalkalmazás révén a fogyasztókkal történő megosztására van lehetőség, hanem olyan marketinginformációk is kapcsolhatók a termékhez, mint például receptek, kapcsolódó termékek, részletes felhasználási útmutatók, új, bevezetés előtt álló termékek megjelenítése. A szolgáltatás biztosítja a tartalomhoz vezető QR kód generálását, termékre vonatkozó
fogyasztói visszajelzések gyűjtését, vagy éppen mobil-weboldalak létrehozását is. Ezentúl, természetesen a márkatulajdonosok nyomon követhetik, hogy termékeiket hányszor, hol olvasták le és mely tartalmi részeket nyitották meg. A mobilalkalmazásban a fogyasztó számára elérhető a termék alapvető adatain (név, márka, kiszerelés) és fotóján túl, az összetevők listája, az allergének felsorolása és a tápérték adatok, állandó struktúrája pedig könnyű áttekinthetőséget biztosít.
Különböző adattartalmakat lehet rendelni az élelmiszerekhez, a vegyi és kozmetikai cikkekhez, a borokhoz és egyéb termékekhez.
A gyártók számára elérhető legnagyobb előny természetesen az, hogy egy adatbázisban karbantartva a termék- és marketinginformációkat, megfelelhetnek online kereskedelmi partnereik elvárásainak, új és trendi mobilmarketing-eszközzel szólíthatják meg fogyasztóikat.
Ez az adatbázis ugyanakkor megoldást jelenthet a nem előre csomagolt termékek, így például a pékáruk kötelező adatainak elérhetővé tételére a kereskedelmi egységekben is, hiszen az adatokat a termékekhez rendelt vonalkódokkal és a hiper- és szupermarketekben már rendelkezésre álló, telepített olvasókkal (árellenőrzők) is meg lehetne jeleníteni. Így a gyártók által karbantartott adatokat tudnák használni a kereskedők is a jogszabályi megfelelés és a fogyasztói tájékoztatás érdekében - fűzte hozzá Vatai Krisztina.

MINÉL TÖBBET, MINÉL KISEBB HELYEN

A címkék, mint grafika és arculat közvetítő marketing eszközök nem csak a gyártói arculatot jelenítik meg, hanem továbbra is nagyon fontos információhordozó
szerepük van - mondta Kolozsvári György. Az STI Petőfi Nyomda Kft. értékesítési igazgatója szerint, a trend továbbra is a minél több információ minél kisebb helyen való megjelenítés irányába halad, lehetőséget adva az innovatív nyomdák fejlesztési törekvéseinek, például többoldalú címkék elterjedésének. Jóllehet ennek oka a törvényi változásokban is keresendő, ugyanakkor érdemes a minőség és technológia oldalát fejleszteni, hiszen egyszerre sok szempontnak kell megfelelni.
Sokkal tudatosabb megoldások jellemzik a piacot. Ma már minden termék, a saját funkciós igényének megfelelő megoldást kapja, és ha például azt később el szeretnénk távolítani, akkor szépen lejön… vagy ha nyomot kell hagynia, akkor úgynevezett void megoldással nem távolítható el roncsolódás mentesen. Ezen megoldások mind megtalálhatóak az STI repertoárjában.
Azoknál a termékeknél, ahol a címke az egyetlen olyan eszköz, ami figyelemfelhívő és információ közvetítő szerepet tölt be, nagyon fontos, hogy a márka is hangsúlyt kapjon. Erre az igazán kreatív design-erek már a grafika tervezés során figyelnek és a termék a márkára jellemző adottságokkal jelenik meg. Ilyenek lehetnek az öblítők, folyékony mosószerek címkéi.
Itt sokrétű a feladat, hiszen reklám és tájékoztatás – komoly szabályozással – egyszerre és akkor még nem beszéltünk a felhasználás, otthoni tárolás módjáról, amikor egy nedves, vegyszeres környezetről beszélünk.
Vannak olyan termékek, amelyeknek később is márkaépítő szerepe lehet, például a tisztálkodószerek esetében, ahol egy tusfürdő flakonon sérülő, leázó címke nem kelt minőségi benyomást használójában. Ezért marketing szempontból beláthatatlan következményei is lehetnek egy nem megfelelő címkeminőség kiválasztásának.

MÁSODLAGOS CSOMAGOLÓANYAG

Továbbra is nagy a verseny a címkék területén, amit a cégek árcsökkentő politikája indukál. A címke, mint másodlagos csomagolóanyag annak ellenére, hogy elengedhetetlen funkciója van, sokszor kevés hangsúlyt kap és a minél olcsóbban történő beszerezhetőség válik főszereplővé, bár ez sokszor ellentmondást jelent, hiszen a minőség itt sem elhanyagolható szempont. A másik eset, amikor a címke tölti be a csomagolóanyag szerepét „csak” és kimondottan fókuszban van, akkor az erre szakosodott fejlesztő mérnökök és grafikusok elképzelt tervek megvalósíthatóságai már feszegetik a nyomdák technológiai határait. A címkék esetében a gyártók „materiális” igényei vannak előtérben, mintsem a vevőké. A cél, hogy minél kevesebb „befektetéssel” a legnagyobb hasznot hozzák, ami itt azt jelenti, hogy minél kisebb címkén, a lehető legtöbb tartalom legyen.
Gyurkovics Anita az IBCS Hungary kellékanyag specialistája szerint az egyik legnagyobb kihívásként a kötelező legkisebb karakterméretet említette – ami az olvashatóságot szolgálja.
Ez bizonyos méretű termékek esetében kompromisszumra, egyben gondos tervezésre kényszerítette őket. A megfelelő adatmennyiség feltüntetése során tehát legkevésbé a címkék anyaga vagy minősége, sokkal inkább a megfelelő méretű címke kiválasztása okozott fejtörést. Gyurkovics Anita hozzátette: a jövőben mindazonáltal arra számítanak, hogy megnő az érdeklődés a magasabb minőségű, a szállítási és tárolási körülményeket jobban bíró termékek iránt.
A cégek stratégiáját, árpolitikáját a címkéket illetően meglehetősen vegyes a kép - emlékeztetett Gyurkovics Anita. Összességében azonban a vásárlóik mindegyike arra törekedik, hogy a megbízható, kiváló minőség mellett a lehető legjobb áron szerezze be a kellékanyagokat, a címkéket és festékszalagokat.
A legjobb beszerzési feltételeket természetesen az éves keretszerződéssel rendelkező partnerek tudják eléri.
Az egyszeri, nagyobb mennyiséget rendelő cégek jobbára a mennyiségi kedvezményt kihasználó nagyobb vállalatok közül kerülnek ki, míg a kisebb cégek az alacsonyabb anyagi befektetés miatt döntenek a többszöri, ám kisebb beszerzés mellett.
Az európai trendeket is figyelembe véve a vállalatnál úgy látják: az iparágon belül egyetértés van a tekintetben, hogy a következő két évben egy óvatos, 5 százalékos bővülés vár a VIP (Variable Information Printing) szektorra.
Mostanában az alapanyagárak stabilak, ezért – ha az energia- és szállítási költségek nem emelkednek, illetve nem lesz jelentősebb árfolyam ingadozás – a cégnél nem számítanak jelentősebb nagyobb árváltozásra.
Ezáltal a partnereiknek is jól tervezhetők maradnak a költségek.

 

 (Termékmix szaklap- 2015. február-március)

hírlevél feliratkozás

newsletter

BrandFestival

brand

trendfm

Hipermarketek

diszkontok