Piac
Tipográfia

Piacvédelem nélkül összeomlik a tejágazat, amit jelenleg is csak a támogatások tartanak életben. Piaci szereplők szerint a jelenlegi szélsőséges piaci helyzetben a megoldás csak egy konszolidációs folyamat eredménye lehet.

A jelenlegi európai tejpiaci zavar olyan többes negatív hatás eredménye, amelyek egyenként is jelentős mértékű adaptációra kényszerítették volna az ágazat szereplőit. Az orosz embargó, a kvótarendszer megszüntetése, a fogyasztás stagnálása az Unióban, illetve a távol-keleti exportlehetőségek további bővülésének elmaradása külön-külön is jelentős befolyással van az EU-s és így a hazai piacra is.

A megváltozott piaci helyzet most keresi az új egyensúlyi pontokat, ami láthatóan egy fájdalmas konszolidációs időszak után születhet csak meg.

„Mi abban reménykedünk, hogy ez az időszak belátható időn belül lezárul és a Sole-Mizo Zrt. kisebb veszteségekkel ugyan, de egészségesen folytathatja tevékenységét.” – nyilatkozta Gerbrant Redmer de Boer.

A Sole-Mizo Zrt. vezérigazgatója hozzátette: a cégnél az elmúlt év során is mindent megtettek azért, hogy hatékonyságjavítással megtartsák termékeik versenyképességét. Nem hagytak fel a termékfejlesztésekkel sem: folyamatosan jelennek meg új termékeik a piacon és a vállalat lehetőségeihez mérten azok promóciójára is jelentős összegeket fordítanak.

„Teljes mértékben azonban ezekkel a lépésekkel sem tudjuk kompenzálni a kedvezőtlen piaci hatásokat, de hiszünk abban, hogy a nehéz időszak lezárultával, az újra normalizálódó versenyben ismét az elvárható szintű jövedelmezőség jellemzi majd tevékenységünket.” – fogalmazott a vezérigazgató, aki szerint a termelők és feldolgozók hosszú távú együttműködésének minden formája üdvözlendő.

Önmagában a több évre megkötött szerződés is egy előrelépés, ha a szerződésben az értékesítés legfontosabb paraméterei, így az értékesített mennyiség és az árkialakítás mechanizmusa is meghatározott. Nyilván ennél erősebb partneri kapcsolatot jelent a vertikális integráció keretei közötti együttműködés – jegyezte meg a vezérigazgató.

Láthatóak ma már erre vonatkozó kezdeményezések itthon is, és a vállalat tervei között is szerepel a jelenleginél erősebb kapcsolatok kiépítése azokkal a beszállító partnerekkel, akikkel az elmúlt évek együttműködése már igazolta, hogy kölcsönösen számíthatnak egymásra. Az integráció az adott termékpálya nemzetközi versenyképességét is erősíti, egyúttal a szereplők közötti kockázatmegosztás miatt növeli a résztvevők biztonságát. Ugyanakkor a maihoz hasonló szélsőségesnek nevezhető piaci helyzetben még a legjobban működő együttműködések sem tudják a negatív hatásokat teljesen kiiktatni.

A hatékonyság mindig fontos

Nem csak a mai nehéz körülmények között, de általában is fontos a hatékonyság folyamatos javítása a termelési létesítmények modernizálásával, korszerű technológiai eszközök alkalmazásával. Különösen igaz ez a tömegtermékek, így a félkemény sajtok, az UHT tejek vagy a tejporok esetében, de a fermentált és desszert termékek gyártásánál is folyamatosan alkalmazni kell a legkorszerűbb megoldásokat.

Megjegyezte azonban, hogy a magyarországi üzemek mérete messze elmarad a nemzetközi középmezőnytől is, ami elsősorban a tömegtermékek területén (UHT tej, félkemény sajt, vaj stb.) okoz egyre nagyobb problémákat. „Sajnos a ma rendelkezésre álló információk alapján még nem látunk olyan EU támogatási lehetőséget, ami a közepes és nagyobb méretű cégek számára lehetőséget teremtene a rendkívül szükséges fejlesztésekhez.

Abban reménykedünk, hogy a gazdaságpolitikai döntéshozók belátják azt, hogy a magyar tejágazat egyik legnagyobb problémája a feldolgozóipar gyenge versenyképessége, ami

a technológiai lemaradásból fakad. Így előbb-utóbb sor kerül olyan fejlesztési-beruházási pályázatok kiírására, amelyeket a közepes és nagyobb méretű tejüzemek is igénybe vehetnek” – emlékeztetett Gerbrant Redmer de Boer.

A tömegtermékeknél van gond

A legnagyobb versenyképességi problémák a hosszabb szavatossági idejű tömegtermékek esetében vannak. Az UHT tej és a trappista sajt mellett ide tartozik még a vaj. Itt három okból van a magyar tejágazatnak problémája. Egyrészt ezek azok a termékek, amelyek a leginkább érintettek a különböző típusú áfacsalásokban, így a piacon irreális verseny alakul ki, ami olyan piaci árakat eredményez, ami a legálisan működő, adófizető cégek számára veszteségessé teszi a tevékenységet.

Másrészt ezeket a termékeket külföldi versenytársak olyan méretű üzemekben állítják elő, amelyek közül jó néhány nagyobb kapacitású, mint a teljes magyar tejipar. Ezek a cégek olyan hatékonysági előnnyel dolgoznak, aminek eredményeként a termékeik, még több száz kilométer szállítás után is olcsóbbak, mint a hasonló minőségű magyar termékek. A harmadik ok pedig az, hogy a jelenlegi tejfelesleggel jellemezhető piacon a nagy tejtermelő nyugati és északi országok a felesleg nagy részét a fenti termékek formájában helyezik el „dömping áron” a kelet-európai piacon.

Az okok különböző megoldásért kiáltanak

Az áfacsalások ellen a hatékony fellépés az alapvető tejtermékek áfájának csökkentése lenne. Addig is, amíg erre nem kerül sor, a tejtermékek forgalmazását, elsősorban az importok esetében sokkal szigorúbban kellene a hatóságoknak ellenőrizniük. Ehhez hasonlóan, a „dömping árak” ellen is a hatósági eszközpark alkalmazásával kellene küzdeni – tette hozzá a vezérigazgató.

A hazai piac védelmét, és legfőképpen az import visszafogását sürgetik a tejipari szereplők. Jelenleg az UTH tej 45 százaléka, a joghurt 75-85 százaléka külföldről származik, s a legkedveltebb sajt importaránya is 50 százalék – mutatott rá Mélykuti Tibor. Az Alföldi Tej Kft. ügyvezető igazgatója szerint a kedvezőtlen tendencia tavaly óta csak tovább folytatódott. A 2014-es évhez képest 25-28 százalékkal csökkent a tej magyarországi felvásárlási ára. A termelőknek ilyen átvételi árak mellett csak a veszteségeik növekednek. A tej felvásárlási ára csak tavaly 22 százalékkal esett vissza, eközben a feldolgozói értékesítési árak (2,8%-os dobozos tartós tej) 12 százalékkal, a fogyasztói árak pedig mindössze 8 százalékkal mérséklődtek, vagyis megint a termelők viselik a terheket. 

Az áfacsökkentés segítené az ágazatot, növelné a hazai előállítók versenyképességét és fehérítené az UHT tej és sajt vonatkozásában a piacot, minden problémát azonban nem tud megoldani – jegyezte meg Mélykuti Tibor. Az ügyvezető igazgató szerint, piacvédelem és hatékony intézkedések híján a jelenlegi helyzet a hazai tejágazat megszűnéséhez vezethet. A tejtermelés a leginkább élőmunka igényes ágazat, ha ez megszűnik, komoly problémát okoz az agrárgazdaságnak. A fogyasztók pedig hozzászoktak az olcsó tejárakhoz. Jellemzően a minőségi, nagyobb hozzáadott értékű termékek ára drágább, hiszen azokat a kereskedők is nagyobb árrés mellett értékesítik.

A kereskedelmi láncok folyamatos kiszolgálást várnak el beszállítóiktól. Annak érdekében, hogy az igényeket az év minden szakában ki tudják elégíteni, a termelői körének bővítését kezdettől fogva stratégiai kérdésnek tartotta az Alföldi Tej Kft. – emelte ki Mélykuti Tibor. Mint mondta: a vállalatnak jelenleg több mint 102 csatlakozott termelője van, ami biztosítja, hogy a tej magyar alapanyagból készül. A Csoport tagjainak termelése a hazai ipari nyerstej termelés 26 százalékát teszi ki.

A feldolgozó vállalatok fejlesztéssel igyekeznek kompenzálni a gazdasági veszteségeket. Saját tőke híján azonban támogatásra és uniós forrásokra van szükség, amihez a hazai vállalatok jelentős része méretéből adódóan nem jut hozzá.

A hazai nyerstej 65-70 százalékát nem sok, 4-5 tejipari nagyvállalat dolgozza fel, ha ezek nem kapnak fejlesztési támogatást, akkor nem igazán van jövő.

Ráadásul a beruházások önrészét tőkeemeléssel kell fedezni – mutatott rá az ügyvezető. Mint mondta: a vállalat, amely ma már az ország legnagyobb tejfelvásárlója, teljes nyereségét fejlesztésre fordítja. A cég tíz évvel ezelőtti megalakulása óta több mint hat milliárdos beruházást valósított meg. A hatékonyság javítása mellett a termékfejlesztés legalább annyira lényeges tényező a versenyképességhez. Ennek érdekében a vállalat jelenleg Debrecenben 12,5 milliárd forintos beruházásból új sajtgyárat és tejport gyártó üzemet épít.

A versenyképesség és a piacon maradás érdekében a hazai feldolgozók is nyomott áron kényszerülnek tejtermékeiket a kereskedelem részére átadni. Ez azonban az alapanyag-előállító tejtermelőkre is negatív hatással van – mutatott rá Harcz Zoltán, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója.

„A piaci szereplők egyedül nem tudnak megbirkózni az ágazatot már több mint egy éve folyamatosan sújtó válsággal, ezért a hazai termelőket, feldolgozókat, kiskereskedőket reprezentatív módon képviselő szakmaközi szervezetként mindent megteszünk, hogy az ágazat számára kormányzati segítséggel biztosítani tudjuk a stabilitást.

Mindenkit érint

Az ágazat válsága valamennyi szereplőre kihat, de a legkiszolgáltatottabb helyzetben a tejtermelők vannak, akik mintegy másfél éve jóval az önköltség alatti áron kénytelenek értékesíteni az általuk megtermelt nyerstejet. A feldolgozóipar sem könnyen vészeli azonban át ezt a kritikus időszakot. Az élelmiszeripari szakágazatok jövedelmezőségéről szóló adatok szerint az egyik legalacsonyabb jövedelmezőségű iparág a tejtermékgyártás. A jellemzően áfa-csalással az országba került import termékek által uralt piacon nagy az árnyomás a hazai feldolgozókon. A termelés szinten tartására, enyhe növelésére csak akkor van esélyünk, ha az áfa-csalások megszüntetésre kerülnek, költséghatékonyságot növelő beruházások valósulnak meg, magasabb hozzáadott értékű termékeket eredményezve – magasabb foglalkoztatottsági szint mellett. A legfontosabb, hogy itthon tartsuk a nyerstejet, ehhez viszont a nyerstej árának „megfizetésére”, beruházásokra, technológiai fejlesztésekre, a piac kifehérítésére, közösségi marketingre, szervezett termékpályára van szükség.

Az integráció a felek kölcsönös gazdasági érdekein alapuló, általában közép-, vagy hosszú távú szerződéssel szabályozott olyan együttműködés, amelyben az egyik szerződő fél (az integrátor) piaci és/vagy termelési biztonságot nyújt a másik szerződő félnek (az integráltnak), valamint különböző szolgáltatásokkal és/vagy finan­szí­rozással segíti a mezőgazdasági tevékenységet végző magántermelőt, vagy gazdálkodó szervezetet.

Egymásra utalva

Mindeközben a felek bizonyos mértékben közös kockázatot is vállalnak. Az integráció lehet horizontális (azonos termelőtevékenységet végző integráltak összefogása), vagy vertikális (egy adott termékpályán az egymásra épülő tevékenységek összefogása), vagy ezek kombinációi. A tejtermelői csoportok/szerveződések/összefogások szükségességét gazdasági érdekeik hatékonyabb képviselete teszi szükségessé, ugyanis miközben a tejfeldolgozó üzemek privatizálásával, illetve a kiskereskedelmi láncok mára kialakult struktúrájával néhány nagy tulajdonosi csoport kezébe került az ágazat, a termelői oldalon ugyanakkor jelentős felaprózódás ment végbe az elmúlt évtizedekben.

A tejtermékek fogyasztói árának csak egy részét teszi ki a nyerstej ára, azt nagyban befolyásolják egyéb input költségek, amelyek a feldolgozás, a csomagolás, szállítás során rakódnak a termék árára. A különböző értékesítési csatornák, a kis- és nagykereskedők eltérő üzletpolitikája, multinacionális cégeknél a több országra vonatkozó közös kereskedői beszerzési szerződések mind befolyásolják a végtermékek árát. A nyerstej árakban bekövetkező változások az átadási- és a fogyasztói árakban jellemzően mindig kisebb-nagyobb késéssel jelentkeznek.

A Tej Terméktanács saját felmérése szerint a főbb tejtermékek piacán, a 1,5% zsírtartalmú UHT tej és a trappista sajt esetében a hazai fogyasztói árak a 2015. év folyamán csökkenést mutattak.

Rövid távon nem várható javulás

A várható tendenciákat elemezve Harcz Zoltán szerint a következő évben a nyerstej termelés, illetve nyerstej kínálat további növekedése várható. Ez a rendkívüli tejpiaci helyzet határozatlan ideig, de fél évig biztosan fennmarad Európában. Mindez a nyerstej árának már most kritikus árszintjének további csökkenését vetíti előre, aminek igen súlyos következményei lehetnek: a tehenészetek felszámolhatják állományukat; a tejtermelőknek kifizetett agrártámogatások úgyszólván elveszhetnek; a telepek nem tudják törleszteni beruházásaikhoz felvett hiteleiket; a hagyományosan magas foglalkoztatottsági szintű tejtermelésben jelentősen csökkenni fog a dolgozói létszám.

Mint mondta: az Európai Unió és a Magyar Kormány számos eszközzel próbált segíteni a nehéz helyzetben lévő ágazaton, de azok közül eddig egyik sem hozta meg a várt hatást, a termelők likviditási helyzete tovább romlott. A Kormány jelenleg is tárgyal egy tejágazati csomagról.

A szállításhoz, a termék-előállításhoz kapcsolódó költségek az energia- és üzemanyagköltségek függvényében változhatnak. Amíg a feldolgozó üzemek nem tudnak energia-hatékonyabb, korszerűbb technológiát alkalmazni, addig az előállítási költségek érdemi javulása nem várható. Ehhez azonban nélkülözhetetlen a hazai élelmiszer-feldolgozók korszerűsítést célzó, az előállított termékek magasabb értékét biztosító fejlesztéseinek, beruházásainak támogatása. A Tej Terméktanács ezért folyamatosan napirendjen tartja azon javaslatát, hogy az élelmiszer-előállító nagyvállalati kategóriába eső vállalkozások is beruházási támogatáshoz juthassanak.

Az elmaradó fejlesztések növelik a lemaradást

Jelen piaci körülmények között a tejfeldolgozó üzemek gazdasági eredményei nem teszik lehetővé, hogy olyan fejlesztésekbe fogjanak, amellyel piaci pozíciójukat meg tudják erősíteni, hatékonyságukat növeljék, azaz fenntarthatóan életképesek tudjanak maradni. A versenyképességhez modern technológia, magas fokú automatizálás szükséges. Fontos az energia, a víz, illetve a szennyvíz rendszerek korszerűsítése is, ahogy az innováció, a termékfejlesztés jelentősége is nagy az ágazatban. Igazi fejlesztésekre minimális, sőt a fenntartókra is csak nagyon korlátozott lehetőségek állnak rendelkezésre, ezért nemzeti segítség nélkül az ágazat nem képes a piaci trendeknek, gazdasági, hatékonysági követelményeknek megfelelni.

A Tej Terméktanács által készített legutóbbi átfogó javaslatcsomag főbb elemei:

• az áfa azonnali csökkentése a fogyasztói folyadéktejeknél,

• tejtermék hamisítások visszaszorítása,

• közétkeztetés részbeni vagy teljes átállítása hazai nyerstejből készült termékekre

• beruházási támogatási programok indítása a nagyvállalkozások részére is,

• a tej- és tejtermék nagykereskedők szakmai regisztrációja, működésük szigorú

   szakmai feltételekhez történő kötése,

• tejtermelői támogatások soron kívüli kifizetése,

• tejtermelői szerveződések működési nehézségek felszámolása,

• iskolatej akció kiterjesztése, támogatások gyorsabb kifizetése.

 

(Termékmix - 2016 márciusi szám)

hírlevél feliratkozás

newsletter

trendfm

Hipermarketek