Piac
Tipográfia

A Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) elnökének, Ledó Ferencnek segítségével annak jártunk utána, milyen következményekkel járt a szeszélyes időjárás, a gyakori esőzéssel járó, elhúzódó meleg nyár a zöldséggyümölcs kereskedelemre.

 Az év időjárása változatos képet mutat, ami nagymértékben befolyásolja a kertészeti termelés sikerét – ismertette a FruitVeB elnöke, Ledó Ferenc. Az idei év időjárása eltérő mértékben hatott az egyes zöldség-gyümölcs kultúrákban.

Pozitívumként jelentkezett, hogy nem volt aszály, mint 2015-ben, ezért a termések növekedése optimális volt, gyümölcsösöknél a rügydifferenciálódás jobbnak ígérkezik, mint egy évvel korábban. Közel sem volt annyi hőhullám, mint egy évvel korábban, ezért napégés (termés perzselés) sem jelentkezett olyan mértékben.

A szakember úgy látja, a beltartalmi értékek ennek ellenére jónak mondhatók. Ugyanakkor főleg a gyümölcs­féléknél a sok csapadék, a párásabb idő több gomba és baktériumos betegség szaporodását segítette, ezért nehezebb és költségesebb volt megfelelő minőségű termést előállítani.

„Amit meg lehetett spórolni az öntözésen, az a növényvédelemnél elment. Az augusztus és szeptember első fele már kedvező volt, csak reménykedhetünk, hogy a betakarítás végéig (október vége) is kedvező, csapadékmentes ősz lesz” – mondta a FruitVeb elnöke, megemlítve: a zöldség kultúrák zömét inkább pozitívan érintette az aszálymentes év (csemegekukorica, káposztafélék, gyökérzöldségek), negatívan hatott a sok eső a görögdinnyére, paprikafélékre.

 Európában átlagtermést várnak

Míg a holland zöldséggyümölcs nagykereskedők a hosszan elhúzódó nyár ellenére is optimisták a jövőt illetően, addig az alacsony alma felvásárlási árak miatt aggódik a hazai alma terméktanács. Arra a kérdésre, milyen kilátása van a hazai almatermesztésnek, -kereskedelemnek és -fogyasztásnak a közeljövőt tekintve, Ledó Ferenc elmondta: Európában évente 12 millió tonna alma terem, melyből 4,2 – 4,5 millió tonnát Lengyelország termel. Ők határozzák meg az almapiacot. Ausztriában, Észak-Olaszországban kevés alma terem az idén, de Lengyelországot tavasszal nem érintette a fagy, így Európára átlagtermés vár.

 Árnövekedés nem várható

Magyarországon 520–550 ezer tonna almatermés várható, ami gyenge közepesnek tekinthető (míg például 2014-ben 920 ezer tonna volt). Ezt főleg a tavaszi, országos átlagban bekövetkezett 25–30 %-os fagynak köszönhető. Sajnos, míg Lengyel­országban és több UNIO-s országban az étkezési- és léalma aránya 70–30 %, addig ez nálunk pont fordítva van. Tavaly a lengyeleknél jelentős mennyiségű eladhatatlan alma maradt a hűtőkben, melyet március-május között dömping áron dobtak piacra, valamint jelentős mennyiségből készítettek sűrítményt. „Ez előrevetíti az idei almaárakat. Hiába van nálunk kevesebb termés, az árak emiatt nem lesznek magasabbak” – jegyezte meg a FruitVeb elnöke, hozzátéve: talán az étkezési, jó minőségű alma ára maradhat a tavalyi, elfogadható árszinten, de a léalma ára – melyből Magyarországon sok van –, lényegesen alacsonyabb lesz, mint tavaly és jelenleg 17–20 forint bruttó leszállított ár alakult ki. Ledó Ferenc kiemelte: ez sajnos az önköltséget sem fedezi, lélektani ár, amely mellett már kérdéses, hogy érdemes-e összeszedni.

A jövőt illetően látható, hogy az elavult ültetvényeket csak a valamilyen jogcímen kapott támogatások (föld­alapú, termeléshez kötött, AKG) tartja életben. Idén sok termelőre negatívan hatott, hogy nem „nyert” az AKG pályázaton. Jelenleg a magyarországi 25 ezer hektár almásnak csak 1/4 – 1/3-a versenyképes. Mihelyst a támogatási rendszerben változások állnak be, sok termelő kénytelen lesz abbahagyni a termelést.

Jelenleg Magyarország export-import egyenlege nullszaldó körüli értéket mutat, ha nem történnek jelentősebb korszerű ültetvény-telepítések, nemcsak az exportot, de részben saját belső piacaink egy részét is el fogjuk veszíteni.

 A klímaváltozásra készülni kell

Ledó Ferenc kiemelten fontosnak tartja, hogy a klímaváltozásra tudatosan készülni kell, egyre gyakoribbak lesznek a szélsőségek (enyhe tél, aszály, hirtelen jött esőzések, jégesők stb.). Szerinte, ez ellen az egyik „védekezési” lehetőség bizonyos kultúrák bevitele zárt térbe (fólia) alá. Például a korszerű cseresznye­termelés, szamóca, sárgadinnye, málna stb. Előbb–utóbb zártterű berendezésekben lehet termeszteni, kisebb kockázattal.

Ugyanakkor minden zöldség-gyümölcs kultúra nem kerülhet be fólia alá, így olyan védekezéseket, megoldásokat kell találni, mely csökkenti a kockázatot (korszerű öntözési rendszer, jégvédelmi berendezések, árnyékolók használata). „Igaz, hogy ezen beruházások csak akkor térülnek meg, ha tökéletes technológiával, magas hozamokat, minőséget érünk el” – jegyezte meg a Termékmixnek a FruitVeb elnöke.

 Vegyes a kép a paprikánál

Magyarországról él egy eleven kép, miszerint a csárdás, a gulyás és persze a paprika hazája. Ezért pozitív, hogy az idei hosszan tartó nyári időszak a hajtató paprikakertészeknek kedvezett, nagyon jó évet zártak. A szabadföldi paprikatermelők azonban csak közepeset az esőzések miatt. Ezért is lényeges, hogy hogyan befolyásolja a zöldségfélék árszintjét az éghajlatváltozás. Ledó ­Ferenctől megtudtuk, hogy idén a fóliás termelésre kedvező időjárás volt. Nem voltak szélsőségesen hideg, és meleg napok. Ezért mennyiségben és minőségben is jobb évet zártak, mint tavaly. Ehhez még az árak is kedvezőbbek voltak főleg a tavaszi és kora nyári időszakban. A szabadföldi paprikatermesztésnél a sok csapadék inkább negatívan hatott. Jelentős baktérium és gombafertőzések alakultak ki, így a jobb árak ellenére is csak közepes évet zárhatnak. A kertészkedést tovább nehezítette 2016-ban, hogy a munkaerőhiány állandóvá vált, mely sok esetben már a termelést veszélyezteti, nem beszélve a tervezett beruházások elmaradásáról.

 A fogyasztók többsége a magyart keresi

Hazánk mindig is büszke volt a zöldség- és gyümölcstermesztésére, a termékek minőségére és a mezőgazdaság GMO-mentességének megőrzésére. Azonban a kép a hazai zöldséggyümölcs kereskedelmet tekintve nem ennyire pozitív. A legtöbb zöldség-gyümölcs fajból Magyarország elsősorban a belföldi fogyasztás ellátásának a megőrzésére törekszik. Ledó Ferenctől megtudtuk, hogy ebben az elmúlt években több pozitív eredményt értünk el. Ugyanakkor Magyarországon is az áruházláncok forgalmazzák a friss zöldség-gyümölcs 55-60 %-át. „Sok esetben a termelői koncentráció hiánya miatt nem tudunk megjelenni ezeken a piacokon” – hangsúlyozta a FruitVeb elnöke. A magyar fogyasztók 70-80 %-a ma már tudatosan keresi a magyar zöldséget–gyümölcsöt, ezért a kiskereskedelmi láncok, ha ugyanazon az áron hozzá tudnak jutni a magyar termékhez, nem hoznak be importot. „Sajnos az export területén nem állunk ilyen jól, pár, főleg feldolgozott termék kivételével (csemegekukorica, zöldborsó stb.). Sajnos kevés, rövid ideig rendelkezésre álló, egységes minőségű árualappal rendelkezünk, pedig néhány gyümölcs- és zöldségféléből verseny­képesek lehetnénk.”

 Középmezőnyben a technológiai szint

Ezek után a kérdés adódik, hogy nemzetközi viszonylatokat tekintve hol áll ma Magyarország a termeléstechnológiákhoz, növényvédelmi feladatok korszerűsítéséhez kapcsolódó kutatási eredményeket, újításokat tekintve? „Ha egyszóval válaszolnék, akkor a középmezőnyben. Ma Magyarországon a legkorszerűbb technológiák, kutatási eredmények, legtöbb esetben fajták is rendelkezésre állnak a zöldség-gyümölcstermelés területén. Sőt még legtöbb esetben, üzemi méretekben is megtalálható. A baj az, hogy nem ez az általános” – mondta a Termékmixnek Ledó Ferenc, hangsúlyozva: sajnos csak pár zöldség–gyümölcs fajt tekintve mondható korszerűnek a technológia,
a technikai szint. Csak a termelés területén 30 % körüli, míg más országokban ez az arány 60-70 %-os. Mint megtudtuk, hazánk lényeges lemaradásban van a szaktanácsadás, a termelők tudásszintje, oktatás–képzés, kutatás területén. Ugyan az elmúlt pár évben történtek pozitív lépések, de ahhoz, hogy a nagymértékű lemaradást behozzák, sokkal nagyobb „sebességre” és összefogásra lenne szükség.

 

(Termékmix - 2016. október)

hírlevél feliratkozás

newsletter

trendfm

Hipermarketek