Piac
Tipográfia

Az egyik édes, a másik csíp, de így vagy úgy mindkettőtől feldobott állapotba kerülhetünk. Mi az? Chili és csokoládé ezúttal külön-külön: két cég, melyek építenek a díjakra és a designra, igaz más és más hangsúllyal. Egy chili termékeket és egy egyedi design csomagolású csokoládét forgalmazó cég márkaépítéséről faggatóztunk, melyek termékei úttörőek a maguk nemében.

Egy termék díjai mindenképpen a márka ismertségét segítik, azonban nem árt felkészülni rájuk. A túl sikeres kezdet, és az egyedi design pedig akár a branding rovására is mehet. 

A különleges arculat és design megtervezésének jó példáját adják az egyedi üzenetes táblás csokoládék, melyeket a byLove készít. A vállalkozás egy újraalapítás után, kacskaringós úton jutott el a mostani formájáig.

„A csoki még mindig olcsóbb, mint egy pszichológus” – byLove


1200x675 byLoveMóri Szilárd az Adnio Global Kft. head of design-ja, eredetileg keratívként dolgozott a reklámiparban, és hat éve indította el vállalkozását, aminek az alapötlete az volt, hogy egy hétköznapi termékkel kínáljanak egyedi üzenetet. Így esett a választás a csokoládéra. Az első csokis cégük, a Chocolips terméke hamar befutott az egyedi csomagolásdesignal ‒ a kezdetekkor egy hónap alatt adtak el 400 csokit a semmiből ‒ azonban a vállalkozáson belüli konfliktusok miatt az egyedi üzenetes csokik egy időre eltűntek a piacról.
„A korábbi cégem többségi tulajdonosával alakult ki üzleti nézeteltérésünk. Az általa létrehozott cégstruktúra és működés, valamint az ehhez kapcsolódó üzletmenet nem egy átlátható stratégiára épült, hanem egy teljesen adhoc és sokszor kaotikus rendszerben próbált megoldásokat és lehetőségeket találni. Úgyhogy elváltak útjaink és én új céget alapítottam olyan társakkal, akik hasonlóan gondolkodnak az üzletről, de nálam sokkal tapasztaltabbak egy vállalati struktúra kialakítása és működtetése terén” – avat be a részletekbe a második cégalapítással kapcsolatban Móri Szilárd.

Nem kell mindenkit elérni


Az egyediség azonban a márka kárára is válhat, ha nem bánunk vele jól. Ahogy a reklámszakember mondja, azt már a kezdetekkor tudták, hogy a byLove nem klasszikusan megjelenő termékmárka lesz. “Ezalatt azt értem, hogy a csomagoláson nem a márkanév és a logó a leglátványosabb elem, mivel a dobozok frontja mindig egy aktuális üzenetnek van alárendelve. A gyenge branding pedig nem segíti a márkaépítést, így ehhez extra kreativitásra (vagy extra marketing büdzsére) van szükség.” A márkát tovább erősíti, hogy megkapták a PAKK csomagolásdizájn verseny arany díját édesség kategóriában. 
Egy nemrég debütált kreatív termék esetében a nem hagyományos márkaépítés talán az egyetlen út, ami járható. A byLove viszont egyelőre még nem tart itt, mert erőforrásaikat lekötötte a sales stratégia megvalósítása, hogy ott legyenek minden olyan kereskedelmi egységben, ahová a terméket szánták. Idén év végére sikerült szinte teljesen kiépíteniük a viszonteladói kört, így már elég helyen elérhetőek ahhoz, hogy érdemes legyen a fogyasztók felé is kommunikálniuk. Marketing szempontból is fókuszáltabbak, mint az első vállalkozás: jól definiált célcsoportot akarnak csak elérni B2B és B2C területen is, nem pedig mindenkit.

Költséghatékonyság vs kreativitás?


A legtöbb cégnél a költséghatékonyság felülír minden más szempontot. A byLove-nál a kreativitás fényében döntenek a költséghatékonyságról. „Ha multi cég lennénk, lehet hogy csak az 5 legjobban fogyó csokidesign maradna meg a kínálatban, mert azt hatékonyabb gyártani és teríteni. Minket azonban az új kreatív ötletek visznek előre, változatos kínálatot tartunk fenn és nem dőlünk hátra, ha kialakult egy jól fogyó portfolió. Mindig új designokon dolgozunk, teszteljük őket és folyamatosan frissítjük a csomagolásokat. Ez persze sok munka, amit más, ilyen termékkel foglalkozó cégek simán megspórolnak. Mi évente kétszer mindig újítunk és limitált kiadásokkal jövünk ki” – mondja Móri Szilárd.
A csokicégnek egyelőre három termékkategóriája van: a Nano, a Prémium és a Moment Selection. „Jó pár ötletünk van még a fiókban, amelyek kidolgozása egyelőre még várat magára. Ahhoz, hogy újabb termékkel bővítsük a portfóliót, stabilabb márkaismertség és piaci pozíció kell. Azon dolgozunk, hogy ez meglegyen.”
És hogy el lehet-e adni egy sampont is üzenetes ajándék termékként? Móri Szilárd mint reklámszakember nem bíztatna erre senkit sem. „Hosszan kellene kutatni ahhoz, hogy olyan valódi fogysztói insightot találjunk, ami alapján kijelenthető, hogy frappáns ajándék lehet egy sampon. Első nekifutásra biztos kérnék legalább három hetet rá, hogy értékelhető ötletekkel álljak elő. A csomagolásdesign nem egy könnyű műfaj, és bár szeretem a kihívásokat, nem biztos, hogy elvállalnék egy ilyen munkát.”

„Azt sem tudtuk, mi az a Habaneró” – Chili Hungária


2011-ben indult útjára a Chili Hungária, és egy akkor még itthon teljesen új, szinte ismeretlen, minimális irodalommal rendelkező növénytermesztési „kalandba” vágott és ezzel egy időben, egymásra épülve egy új termékpaletta kialakítását kezdte meg.
chiliKonkrétan az erős – nagyon-, illetve extrém erős chili – paprika termesztésébe úgy, hogy a megtermelt paprikát nem alaptermékként, hanem feldolgozva, jellemzően szószként, krémként vigyék piacra. Ma kertészetük állománya tízezer tő, néhány száz kivételével mind extrém erős paprika.
„Bár voltak termesztési kísérletek Gödöllőn, bizonyos Habaneró fajtákkal, de ehhez egyrészt nem volt hozzáférésünk, másrészt azt sem tudtuk, mi az a Habaneró, csak láttuk a monitoron” – mesél a kezdetekről Diczkó László, a Chili Hungária tulajdonosa, ügyvezetője. „Kellett hozzá néhány év termesztési tapasztalata, hogy ma már inkább tárolási problémáink legyenek, mint termesztési. Lehet ezt még jobban is csinálni, folyamatosan tanulunk, kísérletezünk” – mondja szerényen a kabai székhelyű cég vezetője. A kezdő termesztésből aztán hamar a mennybe ment a tüzes magyar paprika.

„Nem akartam Winner feliratot”


A cég termékei öt év alatt hat termékdíjat nyertek, három hazait és három nemzetközit. „Bármilyen jó lehet a termék, ha nem jó kategóriába neveztük, bukásra van ítélve a versenyen. Egy komolyabb nemzetközi versenyen akár negyven-ötven kategória is van. Ebbe kell jól betalálni, ez már fél siker, de ott van még vagy húsz-harminc kiváló, nagy múltú gyártó, aki szintén nyerni akar” – részletezi a cégvezető.
Ma Magyarországon nem azonos egy első hely, egy második, vagy egy harmadik hellyel. A tengeren túl, minden helyezett nyert. „Itthon ez azért kissé árnyaltabb. A Hot Pepper Award után hiába kértem a szervezőt, hogy ne „winner” feliratú címkét küldjenek, mert csak harmadik lettem, azt mondta, náluk minden helyezett „winner”, nem is érti a kérésemet.”
A versenyre való készülés is a manufaktúra fejlődését segíti. Az együtt gondolkodás, a receptúra összeállítás, a termékkategorizálás, mind-mind fontos elem egy ilyen jellegű vállalkozásban és ilyenkor tudnak definiálni olyan dolgokat, amelyekről ugyan tudnak, de a hétköznapokban elsiklanak fölötte. Hibákat tárnak fel, melyek apróságoknak tűnhetnek, de, mint a tulajdonos mondja: a tökéletesség a részletek tökéletességén múlik.
A nevezési díj megfizetése után el kell juttatni a jellemzően kötött mennyiséget a verseny kiírójának és várni. „Jó sokat, mert ezeket a termékeket, legyen bármilyen „azbesztszájú” is a zsűri, nem lehet egy nap alatt elbírálni. Ez az idő legalább egy hónap” – avat be Diczkó László.

Versenytitkok


Egy nemzetközi versenynél nagyon szigorúan veszik a zsűrizés titkosságát. Van, ahol közlik a zsűri névsorát, van, ahol ezt nem teszik meg.

Díjak – Chili Hungária

2013 Hajdú-Bihar Megyei Minőségi termékdíj

2014 Hajdú-Bihar Megyei Kitüntetett Minőségi Termékdíj

2015 The World Hot Sauce Awards 
(USA) Hot/Hot kat. Spirit of Attila 1. hely 2015 Magyar Kézműves Remek cím

2016 The Hot Pepper Award (USA) 
Open class Hab’n’go 3. hely

2016 The World Hot Sauce Awards (USA) 
Hot/Medium kat. Kabai Tüzes Mennykő (Fireball) 2. hely

Esetenként lehetőség nyílik a zsűri lap másolatának utólagos megvásárlására is, és ezzel a magyar chili cég élni is szokott – hiszen, mint mondják, számtalan hasznos információ lehet és van is rajta.
A bírálatkor általában vizsgálják a termék állagát, illatát, ízét, a csípősségét, kategóriájának megfelelősségét, az összbenyomást. Ezeket pontozzák, majd a pontszámok összege adja meg a végső sorrendet. Nincs minden versenyben indult termékükről adat, viszont az Attila szósz minden bírónál maximális pontszámot kapott.
„Ma a világ chiliszósz készítésében az a trend, hogy ízleléskor, vagy fogyasztáskor először mindenképp ízeket kell éreznünk, melyre lassan kell ráépülnie a csípős érzésnek. Erre mindenképp törekedni kell… „Van egy mondás a tengerentúli csípőstermelők körében: „Azért kell a csípős érzés, hogy emlékezzünk az azt megelőző jó ízre…” Ma már azokat a szószokat, amelyek egyből nagyon csípnek (és kész), konkrétan pocsék szósznak tartják a tengeren túl.”



(TERMÉKMIX magazin - 2016. decemberi szám)

hírlevél feliratkozás

newsletter

trendfm

Hipermarketek