Piac
Tipográfia

A Magyar Élelmiszerkönyv új, kenyerekre vonatkozó szabályai 2017. június 22-én léptek életbe, e szerint jelentősen módosultak az egyes kenyértípusokra vonatkozó előírások.

A Pékszövetség szerint várhatóan nem emelkednek a kenyérárak amiatt, mert megváltozik a felhasznált alapanyagok aránya - így például a teljes kiőrlésű kenyerek és a rozskenyerek összetétele - miközben a fogyasztók jobb ízű termékeket kapnak.
Az új előírások nagy változásokat eredményeznek a hazai élelmiszeriparban, így az egyes termékek bizonyos összetevőinek arányát lényegesen meg kell emelni annak érdekében, hogy a vásárlók valóban jó minőségű kenyerekhez jussanak.

A Földművelésügyi Minisztérium közleménye szerint, a kenyerek minőségének javítása és a fogyasztók védelme érdekében lépett életbe a sütőipari termékekre vonatkozó előírás, amely 15 féle kenyér összetételét szabályozza. A módosított előírások alapján készült kenyerek az egészséges táplálkozás igényeinek megfelelő összetételűek lesznek. Így módosítani kellett például a teljes kiőrlésű, a kukoricás, rozsos, graham-, tönkölybúza-, és búzakenyér, vagy a rozskenyér összetételét is.

A sütőipari termékekre vonatkozó változás részeként az összetevők közé alapanyagként bekerültek álgabonák (hajdina, amaránt) is, ezek ugyanis fontos részét képezik az egészségtudatos vásárlók étrendjének. A rozskenyerek esetében az íz- és minőségjavulást az garantálja, hogy a termékekben az eddigi 40 százalékról 60 százalékra kellett növelni a rozstartalom szintjét. Az a pékség, ahol ezt nem tartják be, az rozskenyeret nem forgalmazhat, csupán rozsosat, amiben a rozstartalmat szintén drasztikusan emelni kellett a mostani 15,1 százalékról 30 százalékra.

A legnagyobb változás a teljes kiőrlésű kenyerek kapcsán történt. Június 22-e után ugyanis, már csak azokat a termékeket lehet teljes kiőrlésűeknek nevezni, amelyek bizonyítottan 60 százalék vagy afeletti mértékben teljes kiőrlésű lisztből készülnek. Eddig ennek a minősítésnek a birtoklásához a pékségeknek elég volt 5 százalék teljes kiőrlésű lisztből sütött termékeket előállítani.
A házikenyér elnevezés megszűnik, helyette az ebbe a csoportba tartozó termékeket fehér- vagy búzakenyérként lehet forgalomba hozni.
Nagy arányban módosulnak a Graham- és a tönkölykenyerek összetevői is. Előbbinél minimum 90 százalékban Graham-lisztet kell használni sütésnél, utóbbinál pedig 60 százalékban tönkölylisztet a jobb, markánsabb ízélmény érdekében.

Kézműves kenyérnek csak azokat a kenyereket lehet nevezni, amelyek főleg kézi technológiával, adalék- és tartósítószer nélkül, kovásszal készülnek. A friss szabályozás a kenyerek sótartalmának csökkentését is előírja. Idén minimum 1,5 és maximum 2,8 százalékos lehet egy termék megengedett sótartalma. Jövőre 1,3, illetve 2,35 százalékosak lesznek ezek az értékek.

A kenyerek tápértékét, illetve a zsírok, szénhidrátok, fehérje, rost, só 100 gramm késztermékre vonatkozó mennyiségét a csomagolt áruk esetében már múlt év decemberétől fel kell tüntetni a csomagoláson. Mostantól ez az előírás a csomagolatlan termékekre is vonatkozik úgy, hogy ezeknek az értékeknek kéznél kell lenniük írott formában, az üzletben is. Kérésre pedig oda kell ezeket adni a vásárlóknak.

A hathónapos átállási idő lejártával csak olyan sütőipari termékeket állíthatnak elő a gyártók, amelyek megfelelnek a Magyar Élelmiszerkönyv előírásainak, kivéve azok a termékek, amelyek június 22-én készültek vagy kerültek forgalomba.

 

(TERMÉKMIX - 2017 július-augusztusi szám)

hírlevél feliratkozás

newsletter

trendfm

Hipermarketek