Piac
Tipográfia

A FoodConf nemzetközi Élelmiszer­tudományi, -technológiai és Innovációs konferencián külön szekcióülés foglalkozott a hungarikumokkal, ahol szóba kerültek a hazai prémium kategóriás élelmiszerek is. Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum ügyvezetője a hungarikumok bel- és külpiaci jelentőségéről, a bennük rejlő export­lehetőségekről beszélt, míg Gyaraky Zoltán előadásából kiderült, hogy mitől lehet prémium kategóriás egy prémiumnak nevezett termék.

A konferencián Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum ügyvezető igazgatója a hungarikumok piaci jelentősége című előadásában elmondta, hogy ennek tisztázásához először is definiálni kell, mit értünk hungarikum alatt. A hungarikum tulajdonképpen egy olyan gyűjtőfogalom, amely a magyarság csúcsteljesítményeit hivatott egy fogalmi rendszeren belül lefedni, legyen az termék, szolgáltatás, vagy épp természeti látnivaló. A kifejezést a rendszerváltás óta a politika folyamatosan próbálja mind szakmai, mind jogszabályi keretek közé szorítani. A parlament végül 2012-ben fogadta el egységesen az ún. hungarikum-törvényt, ami a hungarikum gyűjtőfogalom kereteit szabályozza. Az előadó szerint a legfontosabb elem a hungarikumok gyűjtőfogalmán belül az ágazaton átívelő jelleg. Ez azt jelenti, hogy a hungarikumok között megkülönböztetünk élelmiszeriparhoz és mezőgazdasághoz kapcsolódó termékeket, de rengeteg olyan elem is van, amelynek nincs köze ehhez a két ágazathoz.

 

Folyamatosan bővül a számuk

A hungarikumok között jelenleg nagyjából 70 tétel szerepel. Egy termék hungarikummá válása egy piramisrendszerű kiválasztódási folyamat során, több lépcsőben történik. Először települési, tájegységi és megyei értéktárak jönnek létre. A legfontosabb a megyei, majd a kiemelt nemzeti értéktár, ahonnan a termékek bekerülhetnek a hungarikumok közé. Ezt egyébként egy 21 fős bizottság jelöli ki a mindenkori agrárminiszter vezetésével. Egy termék nagyjából 6–12 hónap alatt megy át a kiválasztási piramison, ennyi idő, mire valamiből hungarikum válik – mondta Ondré Péter. A hungarikumok nyolc fő területet ölelnek át, ezek közül az agráriumhoz és az élelmiszeriparhoz kapcsolódó termékek a legfontosabbak. Elsősorban különféle hús- és alkoholtermékek (Tokaji aszú, Egri Bikavér, törkölypálinka) tartoznak közéjük, a hungarikumok sorában ezen felül konkrét márkák is vannak, például a Pick téliszalámi, a Törley pezsgő vagy az Erős Pista, de a gasztronómiai örökségeken belül a bajai halászlé, a Gundel-örökség, vagy a gulyásleves is ide tartozik. A hungarikumok tára nem rögzített, számuk folyamatosan bővül – tette hozzá az előadó.

erospista

Van-e piaci jelentősége a hungarikumoknak?

A legfontosabb kérdés annak eldöntése, hogy tudunk-e olyan mögöttes tartalmat a hungarikumokhoz kötni, ami valamiféle többletet ad? Kérdés továbbá, hogy tudunk-e egy olyan kommunikációs irányt szabni, amellyel egy védjegyet olyan tartalommal kötünk össze, ami mind a belpiacon, mind a külpiacokon jelentőséggel bír. Ondré Péter szerint egyre inkább a külpiacokon (például Kínában) van jelentősége a hungarikum fogalomnak, de általánosan jellemző, hogy a távol-keleti piacokon pozitív gondolkodás övezi a magyar termékeket. A magyar árukról ezeken a helyeken azt tartják, hogy azok biztonságosak és jó minőségűek. Van tehát két gondolati elem, amit erősen kötnek Magyarországhoz, a magyar termékekhez, ez a megítélés pedig rásegít a hatékony marketingre.

Az a tény is segít ebben, hogy Ázsiában, főleg Kínában az elmúlt tizenöt évben kialakult egy olyan tehetős városi középréteg, akik kifejezetten keresik a más országok kultúrájához köthető élelmiszeripari termékeket, húsételeket, tejipari készítményeket. Ezen a piacon van Magyarországnak keresnivalója. A Közel- és Távol-Kelet mellett a következő nagy célpiac Dél-Amerika lehet az előadó szerint, ami ugyanakkor nem könnyű terep. Három szempont van, aminek meg kell itt felelni: jó minőségű árukat kell szállítani jó áron, de a legfontosabb, hogy nem a volumenre kell koncentrálni, mert abban nem vagyunk versenyképesek az ország méreteinél, termelési képességeinél fogva. Olyan fogyasztói réteget kell elérni, amelyet kis volumenű termékekkel ki lehet szolgálni. Ázsiában négy termék volt igazán erős, a bor, a sertéshús, a mangalica és a baromfi termékek közül a libamáj. Ondré Péter szerint vélhetően ezek lennének sikeresek Dél-Amerikában is. Az előadó szerint a hungarikumoknak a nemzetkép formálásában is jelentős szerepük van.

 

Létezik hungarikum védjegy is

A hungarikumként megjelölt konkrét terméket előállító gyártók használhatják a hungarikum-védjegyet, de ha egy általánosan hungarikumnak számító terméket gyárt valaki, akkor folyamodnia kell a hungarikum-bizottsághoz a védjegy használatért. Ha a bizottság megállapítja, hogy az adott termék például valóban Egri Bikavérnek minősül, akkor a gyártó felteheti a termékeire a védjegy-címkét. A hungarikum névjegy használata minimális díjhoz kötött, ugyanis nem áll mögötte hivatalos minősítési rendszer, de az egyszeri díj befizetése után a védjegy ingyenesen használható. Ondré Péter szerint egyébként a mostaninál jóval kevesebb védjegyre lenne szükség a magyar gazdaságban, mert jelenleg túlságosan sok van, az emberek többségüket nem ismerik, ezzel pedig elvész az eredeti céljuk, a hatékonyság növelése. Prémium élelmiszerek: mit jelent a prémium megnevezés?

A FoodConf konferencia Hungarikum-szekciójában hangzott el Gyaraky Zoltán, élelmiszertudományi szakértő, címzetes egyetemi tanár előadása a hazai prémium élelmiszerekről. Az előadó szerint ahhoz, hogy a prémium megjelölést hitelesen lehessen használni, fontos tudni, mit is nevezhetünk prémium terméknek. Manapság a prémium jelzőt akkor használjuk, ha valamilyen szempontból megkülönböztetetten előnyös minőségű termékekről, élelmiszerekről beszélünk. Ez a megjelölés fontos marketingeszköz lehet, de vissza is lehet vele élni, hiszen elvileg bárki ráragaszthatja termékére a prémium jelzőt. A visszaélések elkerülése érdekében a 2012-es magyar termék rendelet szabályozza a prémium termékek feltételeit.

Eszerint akkor minősülhet a termék prémiumnak, ha a Magyar Élelmiszerkönyvben szabályozott módon készül és az ebben foglalt előírásoknak megfelelő a termék. Ha ez nem áll fenn, akkor a gyártmánylapon kell részletezni, hogy az adott termék mitől prémium, mitől kiváló tulajdonságú és bizonyítani kell, hogy a hasonló termékek kínálatához képest jelentős plusz hozadékkal rendelkezik. Az Élelmiszerkönyv rendelkezései szerint egy lekvár például akkor minősülhet prémium kategóriásnak, ha 60 százalékot meghaladó gyümölcstartalommal rendelkezik. A trap­pista sajt pedig akkor lehet prémium, ha érlelt, ha korong alakúra készítik, sőt azt is előírják, hogy a korong milyen vastagságú legyen – említett konkrét példákat Gyaraky Zoltán.

111319008 l

Mik a prémium kategória feltételei?

Prémiummá tehet egy terméket például a felhasznált alapanyag minősége, megfelelő beltartalmi értéke, vagy ha megfelelő helyről származik. Prémium kategóriába tartozhat a termék akkor is, ha különleges és hagyományos eredettel rendelkezik, amikor az alapanyagok származása valamilyen módon összekapcsolható egy adott földrajzi területtel. Érdekesség, hogy az elismert hagyományos eljárásokkal készülő termék is tartozhat prémium kategóriába, mint ahogy a különleges termékösszetétellel, vagy teljesen újszerű technológiával és eljárással készülő termék is. Prémium tehát nemcsak hagyományos, vagy kézműves termék lehet – emelte ki az előadó.

 

Vannak-e prémium magyar termékek?

Gyaraky Zoltán szerint óvatosan kell bánni a világhírű magyar élelmiszer megnevezéssel, mert sok olyan magyar termék van, ami csak itthon világhírű. A múltban sok olyan magyar élelmiszeripari termék volt, ami valóban a prémium kategóriába tartozott, de az évek során ezt a hozzáadott értéket sikerült elpusztítani és ugyanezek a termékek ma már távolról sem minősülnek prémiumnak, tömegtermékké váltak. Fontos ugyanakkor, hogy a jelenben és a jövőben is legyenek prémium élelmiszerek. Ezeknél is minimális elvárás ma már, hogy ne csak különleges legyen minőségben, ízben, csomagolásban, de egészségtudatosnak is kell lennie. Van-e kereslet a magyar prémium termékekre?
Gyaraky Zoltán a Nielsen fogyasztói felméréseit idézte, amelyek szerint Magyarországon folyamatosan nő a prémi­um kategóriás élelmiszerek iránt érdeklődő vásárlók száma, akik a prémium megjelöléssel összekapcsolják az egészségtudatos táplálkozást is.

Magyarország adottságai jelentős élelmiszerexportot tesznek lehetővé, de mivel a mennyiségi piacon kevés játéktérrel rendelkezünk, az előadó szerint a minőségi termékekkel lehetne keresnivalója az országnak. Ebben ugyanakkor az élelmiszeripari innovációnak, az ágazat megújulásának döntő szerepe van, máskülönben ezt a versenyt el fogjuk veszíteni. A hazai kkv-k számára igazi kitörési pontot pedig nem a tömegtermékek gyártása, hanem pontosan a prémium élelmiszerek, a nagy hozzáadott értékű, igényes termékek előállítása jelenthet – mondta Gyaraky Zoltán.

 

(TERMÉKMIX magazin – 2018 december)

hírlevél feliratkozás

newsletter

WorldFood Poland

wfp2019

Hipermarketek