Kutatás
Tipográfia

Értékben 4,9, mennyiségben pedig 3,0 százalékkal adtak el több árut a hazai élelmiszerboltok az idei első negyedév során, mint a tavalyi első három hónap alatt. Mindkét mutató meghaladja az európai átlagot.

Értéket tekintve a törökországi plusz 20,1 százalék után a magyar mutató a második legnagyobb, a vizsgált huszonegy fejlett európai ország rangsorában. Mennyiség szempontjából pedig harmadik a hazai számarány, a török és a norvég után. Többek között ezt állapítja meg a Nielsen fogyasztói információkat és ismereteket szolgáltató vállalat „Growthreporter” című, negyedévenkénti európai elemzése.

- Megedzették a válság évei a magyar vásárlókat, akik egyre igényesebbek – hangsúlyozza a kedvező trendekkel kapcsolatban Barta Mónika, a Nielsen ügyfélkapcsolati igazgatója. - Annyira fontos lett a termékek minősége mellett a kiszolgálás színvonala, hogy a boltválasztás legfontosabb szempontjai közé tartozik. Előre megtervezi vásárlásait a magyarok zöme, és tíz hazai háztartás közül majdnem hétben (69%) változtattak költési szokásaikon az egy évvel korábbihoz képest, hogy spóroljanak, egy idei első negyedévi felmérésünk szerint.

Ha az európai átlagot nézzük, a mutatók föl-le mozogtak a legutóbbi évek során, de a tavalyi harmadik negyedévtől kezdve az élelmiszerboltok forgalma növekedési pályára állt. Idén az első negyedév alatt értékben 4,2, mennyiségben pedig 2,4 százalék pluszt mért a Nielsen. Ennél nagyobb emelkedést érték szempontjából legutóbb 2012 első negyedévében ért el a forgalom, míg mennyiséget tekintve hét éve, 2008 első negyedévében.

Figyelemre méltó, hogy csak két országban csökkent a boltok mennyiségi eladása, ha az idei és tavalyi első negyedévet hasonlítjuk össze: Görögországban és Írországban. Mindkettőben szintén negatív a trend értéket tekintve is.

Az átlagár a vizsgált európai országok élelmiszer-kiskereskedelmében 1,8 százalékkal emelkedett, Magyarországon pedig 1,9-cel, egyik első negyedévről a másikra.

- Több szempontnál is látjuk, hogy a gazdasági, pénzügyi nehézségek nálunk is megváltoztatták sok fogyasztó értékrendjét – állapítja meg Barta Mónika. - Új módon viszonyulnak az ár/érték arányhoz a magyar fogyasztók. Másként látják, hogy melyik árucikkért mennyit hajlandók kiadni, és ezzel feladják a leckét gyártóknak és kereskedőknek.

Régiónkat tekintve például érték szempontjából a forgalom 2-3 százalékkal nőtt Ausztriában, Csehországban és Lengyelországban egyik első negyedévről a másikra. A mennyiségi növekedés mértéke 1-2 százalék. Szlovákiában is mindkét mutató pozitív, de 1 százaléknál kisebb.

Az élelmiszer-kiskereskedelem mennyiségi forgalmának növekedési üteme néhány országban, a legutóbbi három első negyedév során. Mindig az előző évi első negyedévhez viszonyítva. Százalékban.

Ország 2013 2014 2015
Európai átlag +0,2 -0,6 +2,4
Magyarország -3,6 +1,6 +3,0
Ausztria +0,7 -2,3 +0,9
Szlovákia -0,3 -1,0 +0,5
Csehország -1,5 -1,0 +1,2
Lengyelország +0,6 -2,7 +1,8
Németország 0 -2,4 +2,4
Görögország +1,3 +0,9 -2,8

hírlevél feliratkozás

newsletter

trendfm

Hipermarketek